“Az úszás által lettem az az ember, aki ma vagyok” – így búcsúzott Olasz Anna a versenyzéstől, aki mától hivatalosan is nyugdíjas
“Hivatalosan is nyugdíjas” – egy viccesen indított, de érzelmes, nagyon emberi posztban jelentette be visszavonulását a világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes, olimpiai negyedik helyezett szegedi hosszútávúszó Olasz Anna, akit kétszer választottak az év magyar hosszútávúszójának (2011, 2018), 2013-ban pedig a Szeged Sportolója díjat is megkapta. Mint írta, a karrierje “egy csorbacsík kislánnyal” kezdődött, aki sosem szeretett volna sportoló lenni, de imádott úszni, és végződik egy profi versenyzést befejező nővel, aki imád úszni.
Ahogy korábban megírtuk, Olasz Anna a szegedi Maty-éren megrendezett, idei országos bajnokságon búcsúzott a tétversenyzéstől. A HAÁSZ Szegedi Úszó Egylet versenyzője a 2024-es OB-n ugrott vízbe utoljára tétversenyen, sőt, már akkor bejelentette, hogy a szezon végén visszavonul. Olasz Anna akkor a negyedik helyen zárt és azt mondta, hogy így illett elbúcsúzni, egy utolsó tíz kilométerrel.
Anna szombaton egy magható posztban búcsúzott aktív, versenyzői pályafutásától, melyet szó szerint idézünk:
“Huszonöt, egy versenyszám alatt leúszott kilométerek számából (főleg tájfunban) és gombócból is sok, nemhogy úszássa töltött évekből. Ezért is lehetetlen pár mondatban leírni mi történt ezalatt. Ez a karrier változatosabb, izgalmasabb, holtpontokkal és hullámvoölgyekkel telibb, de leginkább személyisegformálóbb volt annál, hogy egy posztban össze lehessen foglalni (talán majd egy könyvben? Ki tudja mit hoz a jövő).
Kezdődött egy csorbacsík kislánnyal, aki sosem szeretett volna sportoló lenni, de imádott úszni, és végződik egy profi versenyzést befejező nővel, aki imád úszni.
A kettő között az úszás által lettem az az ember, aki ma vagyok; kötöttem életre szóló barátságokat, tettem remélhetőleg büszkévé a szüleimet, találtam meg a szerelmet és talán motivaltam is pár embert.
Nem csak ez a negyedévszázad posztba tömörítése kivitelezhetetlen, de mindazok felsorolasa is, akik ezen az úton végigkísértek és támogattak engem. A családomnak, az edzőimnek, a csapattársaimnak, a barátaimnak, a csapataimnak, az ellenfeleimnek és mindenkinek, aki egy kicsit is része volt ennek a csodálatos fejezetnek:
NAGYON KÖSZÖNÖM!”