Meglepetés, keddre: Rogán Antal felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára (frissítve)

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáját (SDN-lista), amelyen Rogán Antal is szerepel – számolt be róla a Telex kedd délután.

Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista – írja a lap. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban. Az OFAC rendszeresen frissíti a listát a nemzetközi szankciók és politikai helyzetek függvényében, a frissített listán Rogán Antalon kívül más magyar állampolgár nem szerepel.

A TILTÁS ÉRTELMÉBEN NEM LÉPHET BE AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK TERÜLETÉRE

A magyar miniszterelnök kabinetfőnöke az úgynevezett Magnyickij-törvény által meghatározott szankciók értelmében szerepel a listán, amely azokra vonatkozik, akik súlyos emberi jogi visszaélésekben vagy korrupcióban érintettek – írja a 24.hu. A tiltás értelmében Rogán nem léphet be az Amerikai Egyesült Államok területére, az ott tárolt vagyonát pedig – amennyiben van – befagyasztják.

FRISSÍTÉS (17:16): BEFUTOTT A SAJTÓKÖZLEMÉNY IS AZ ÜGYBEN

Cikkünk megírásának pillanataiban meg is jelent egy sajtóközlemény az ügyben, amiben az olvasható, hogy az OFAC január 7-én bejelentette, hogy szankciókat vezet be Rogán Antal, a magyar kormány egyik magas rangú tisztviselője ellen korrupciós tevékenységben való részvétele miatt. A lépés az 13818-as elnöki rendelet (E.O. 13818) alapján történt, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényt implementálja, és világszerte az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit célozza – mutat rá a Telex. A közleményben Bradley T. Smith, a Pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára hangsúlyozta a korrupció káros hatásait:

„A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit, és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú hasznot biztosítva egy szűk csoportnak, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszabb távú előnyöktől. Az Egyesült Államok nem fog habozni felelősségre vonni azokat, akik hatalmukkal visszaélve saját gazdagodásukat helyezik előtérbe polgáraik kárára.”

A közlemény szerint továbbá Magyarországon az elmúlt évtizedben súlyosbodott a közszféra korrupciója. Idézik a Transparency International 2023-as Korrupcióérzékelési Indexét, mely szerint Magyarország két egymást követő évben is az Európai Unió legrosszabb besorolását kapta. A közlemény kiemeli, hogy Rogán Antal a magyar kormány egyik kulcsfigurája, jelenleg az Orbán Viktor vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Emellett ő irányít olyan fontos kormányzati szervezeteket, mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Digitális Kormányzati Ügynökség, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az OFAC szerint Rogán Antalt az 13818-as elnöki rendelet alapján szankcionálták, mint olyan külföldi kormánytisztviselőt, aki felelős vagy közvetlenül érintett az alábbi típusú korrupciós tevékenységekben:

• állami vagyonok eltulajdonítása,
• magántulajdon kisajátítása személyes haszonszerzés céljából,
• közbeszerzési visszaélések,
• természetes erőforrások kizsákmányolása,
• vesztegetés.

Az amerikai szankciók értelmében az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra kerül, és az ilyen vagyontárgyakat jelenteni kell az OFAC-nak. Emellett minden olyan gazdasági társaság, amelyben Rogán közvetlenül vagy közvetve 50 százalékos vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén zárolásra kerül. Az amerikai jogszabályok értelmében tilos minden tranzakció, amely a szankcionált személy vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve ha az OFAC külön engedélyt ad. Ez a tiltás vonatkozik minden olyan tranzakcióra, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, illetve bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre. A pénzintézetek és más szervezetek, amelyek Rogánnal vagy érdekeltségeivel kapcsolatba lépnek, szintén szankciókkal nézhetnek szembe – derül ki a közleményből.

FRISSÍTÉS (17:20): REAGÁLT A KORMÁNY IS A TÖRTÉNTEKRE

„Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket.” – írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Telexnek arra a hírre reagálva, hogy Rogán Antalt korrupciós tevékenység miatt szankciós listára tette az Egyesült Államok.

FRISSÍTÉS (17:27): DAVID PRESSMAN AMERIKAI NAGYKÖVET IS MEGSZÓLALT

„Ma Rogán Antal ellen hoztuk meg a döntést, de mások is benne vannak” – mondta David Pressman egy sajtótájékoztatón az amerikai nagykövetségen, miután bejelentette, hogy Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét szankciós listára tette az Egyesült Államok – közölte a Telex. „Nem könnyen hozta meg ezt a döntést az Egyesült Államok” – jelentette ki a nagykövet. Arról is beszélt, hogy az különösen ritka, hogy szövetséges ország politikusával szemben lépjenek meg hasonlót. A nagykövet elmondta, hogy „Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének”. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok már régóta kifejezte a magyar kormány tagjai által elkövetett korrupcióval kapcsolatos problémákat, de nem vezettek eredményre. Elmondta, hogy az Európai Unió már hozott lépéseket a magyar politikai vezetés által elkövetett korrupció megfékezésére, most az Egyesült Államok is így tesz. Ezt részben azzal indokolta, hogy a magyarországi korrupció nagy hatással van az Egyesült Államok érdekeire is.

FRISSÍTÉS (19:00): MAGYAR PÉTER, A TISZA PÁRT ELNÖKE IS REAGÁLT A TÖRTÉNTEKRE

A történtekre Magyar Péter, a Tisza párt elnöke is reagált, aki előrehozott választásokat követel, mint Facebook-oldalán írja: ,,Rogán Antal mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége. Ami késik, nem múlik. Eddig is látszott, hogy a magyar állam nem működik, szétesnek a közszolgáltatások és folyamatos politikai nyomás alatt áll a magyar igazságszolgáltatás. Az utóbbi években példátlanul rossz kormányzást, ipari mértékű korrupciót és súlyos pusztítást láthattunk hazánkban.Előrehozott választásokra van szükség, hogy mielőbb lezárhassuk az Orbán-Gyurcsány-Rogán korszakot.”

Forrás: Telex, 24.hu