Elképesztő: a szegedi egyetemen azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás korabeli Kárpát-medencéből
A szegedi egyetemen azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás korabeli Kárpát-medencéből. Mint megtudtuk, itt található az ország egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye, ami nagyjából 30 000 csontvázat foglal magába.
A kutatás részleteiről Dr. Tihanyi Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszék és Genetikai Tanszék tudományos munkatársa, a kutatási eredményeket közlő cikk első szerzője számolt be. Mint kiderült, a lelet azonosításában a Szegedi Tudományegyetem volt és jelenlegi munkatársai vettek részt. A sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó embertani leleteket az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében őrzik. Itt található az ország egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye, ami nagyjából 30 000 csontvázat foglal magába.
FELMERÜLT A GYANÚ, HOGY AZ ILLETŐ NŐ LEHET
A szerkesztőségünknek küldött közlemény szerint amikor a temetőt 1983 és 85 között föltárták, az egyik leglátványosabb mellékletegyüttes az íjászfelszerelés volt. Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan olyan tárgytípusok, amelyeket hagyományosan férfiakkal hoztak összefüggésbe, ezért ezt az egyént férfinak határozták meg. 2017 és 2018 körül azonban Dr. Tihanyi Balázs és Dr. William Berthon, akik ekkor még doktorandusz hallgatók voltak, elkezdtek dolgozni a sárrétudvari temető leleteinek antropológiai vizsgálatán: ekkor merült fel az első gyanú, hogy a fegyverek ellenére az illető nő lehetett. Az általuk alkalmazott vizsgálatok korábban még nem léteztek.
MARKÁNSABB VONÁSOK A FÉRFIAKNÁL
Az antropológiai és archeogenetikai vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a fegyverekkel eltemetett személy nő volt. „A férfiak esetében például a nagyobb izomtömeg sokkal markánsabb vonásokat eredményez a csontokon, erőteljesebbek az izomkapcsolódási területek. Az a magyarországi módszer, amit mi is használtunk, nagyjából 12 különböző jelleget vizsgál a koponyacsontokon, többek között a szemöldök, a tarkó, a halánték vagy éppen az állkapocs régiójában” – nyilatkozta Dr. Tihanyi Balázs az antropológiai vizsgálati módszereikről.
HARCOS LEHETETT?
A szintén fegyveres melléklettel eltemetett férfiakéhoz hasonló sérülések felvetik annak gyanúját, hogy a nő harcos lehetett, azonban ennek biztos megállapítása további összehasonlító kutatást igényel. Egyes sérülések nem csak harc során keletkezhetnek, illetve számos elváltozás anyagcserezavarokból is fakadhat – a lelet csontjain pedig csontritkulásra utaló jeleket találtak a kutatók. Óva intenek azok a korábbi, alapvetően antropológiai és régészeti módszerekkel végzett kutatások is, melyek rámutattak, hogy a fegyveres melléklet nem feltétlen tükrözi az illető társadalmi helyzetét.
FUNKCIONÁLIS ESZKÖZKÉNT KERÜLT A SÍRBA A NYÍL
Nemcsak a fegyverek jelenléte, de a pozíció is szokatlan volt, amellyel a nőt a sírba fektették. Rajta kívül csak egy másik nőt temettek el a Hízóföldi temetőben behajlított térdekkel. A kézügyben elhelyezkedő íj is szokatlan jellemző volt.
“Az a jelenség, hogy maga az íj közvetlenül a test mellett és a kéz ügyében helyezkedett el, többször előfordult a hízóföldi temetőben is. A kezek megtartási állapota nem jelzi egyértelműen azt, hogy fogta-e, de mindenképpen a keze ügyében lehetett, erre pedig több esetben is találtunk párhuzamot a temetőn belül. Azzal, hogy mondjuk nem a sarokba tették le az íjat, tőle messze, következtetni lehet arra, hogy nem amulettként, hanem funkcionális eszközként került a sírba” – mondta Dr. Tihanyi Balázs, aki szerint azt a kérdést, hogy harcos volt-e, jelenleg nyitva kell hagynunk.
A teljes interjút itt olvashatod el.
