“A ragadós száj- és körömfájás betegség vírusa ugyanazt a mechanizmust használja a sejtekbe való bejutáshoz, mint a koronavírus” – megszólalt a hazánkban újra felbukkanó betegségről a szegedi kutatóorvos, Dr. Letoha Tamás

Mint megírtuk, ideiglenesen nem látogatható a Mórahalmi Bivalyrezervátum, ugyanis tartanak a hazánkban megjelent ragadós száj- és körömfájástól, ami a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A mórahalmi mellett nem fogad látogatókat a sándorfalvi Mákszem Bivalyoskert sem, illetve bezárta kapuit a Szentesi Természet, -és Vadvédelmi Mentőközpont Alapítvány is. A témában megszólalt a 2024-es év Legszegedibb Gyógyítója, Dr. Letoha Tamás is, aki szerint a külföldi állatartók már érdekeltek abban, hogy ez a betegség ellen a védettséget kifejezetten barna alga hatóanyagokkal növeljék, mivel a rendelkezésre álló vakcinák csupán 7-12 hónap immunitást biztosítanak.

“A kialakult járványveszély miatt a Mórahalmi Bivalyrezervátum ideiglenesen nem látogatható. Köszönjük kedves leendő vendégeink megértését” – írták a Mórahalom nevű Facebook oldalra, majd kiderült, hogy a sándorfalvi Mákszem Bivalyoskert sem fogad látogatókat. Ők azt írják, hogy “habár a zárlatot a dunántúli megyékre rendelték el, állatorvosaink azt javasolják, hogy egyelőre ne fogadjunk látogatókat, mert a vírus rendkívül könnyen fertőz és emberek is hurcolhatják.”

A SZENTESI ALAPÍTVÁNY IS BEZÁRT

A fentiek mellett a Szentesi Természet, -és Vadvédelmi Mentőközpont Alapítvány is elővigyázatosság miatt úgy döntött, hogy 2025. március 12. napjától, határozatlan időre bezárja kapuit a látogatók előtt. Mint írják, az elesett árva, vagy sérült állatokat, dobozban, kizárólag a kapuban veszik át. Műanyag rekeszben, macskaszállítóban érkezett egyedeket nem vesznek át. Nem csoda, hogy minden intézmény és gazda óvatos, ugyanis ha egy állat is elkapja a betegséget, akkor az egész állományt fel kell számolni.

MEGSZÓLALT DR. LETOHA TAMÁS

Mivel a Csongrád-Csanád vármegyei intézmények és gazdák is különböző óvintézkedéseket tesznek, így a témában megszólaltattuk a 2024-es év Legszegedibb Gyógyítóját, Dr. Letoha Tamást, aki kiemelte, hogy 2007-ben Dr. Szilák László kollégájával feltérképeztek egy bizonyos sejtbejutási mechanizmust, mely szerint az emberi sejtekbe a vírusok és a különböző fehérjék úgy tudnak bejutni, hogy gyakorlatilag nem emésztődnek meg. “A mi szempontunkból ez akkor azért volt nagyon lényeges, mert mi akkor gyógyszerbevitellel dolgoztunk. Azon, hogy hogy lehet nagy molekulasúlyú hatóanyagokat, nukleinsavakat (lásd: mRNS, fehérjék) sejtekbe juttatni, és ezáltal célzottabb terápiákat kidolgozni, például daganatos betegségek ellen.

ISMERJÜK A MECHANIZMUST, AMIT FEL LEHETNE HASZNÁLNI A VÉDEKEZÉSHEZ

Tehát, ekkor térképeztek fel (a virális fehérjék és az emberi fehérjék sejtbejutásának segítségével) egy olyan mechanizmust, amit célzottan lehet használni gyógyszerhatóanyagok sejtbejuttatására.

“Már akkor is mondtuk, hogy ez a vírusok szempontjából kiemelt jelentőségű sejtbejutási mechanizmus. Ebből lett is egy nemzetközi szabadalom, amit 2014-ben az USA Szabadalmi Hivatala adott meg nekünk”

– mondta Dr. Letoha Tamás, aki kiemelte, hogy a most újra felbukkanó ragadós száj- és körömfájás betegség vírusa is ugyanezt a mechanizmust használja a sejtekbe való bejutásba és a fertőzéshez, akárcsak egyébként a koronavírus. A szegedi kutató szerint ez azért jelentős, mert ha ismerjük a mechanizmust, akkor azt fel lehet használni a vírus elleni védekezéshez.

VAN VAKCINA, DE NEM AD ÖRÖKÖS VÉDELMET

“Szerepeltünk olyan konzorciumokban, projekt tervekben, kutatási együttműködésekben, ahol ennek a mechanizmusnak a vizsgálatával próbáltunk olyan állati takarmányokat kikísérletezni és fejleszteni nemzetközi partnerekkel, amik gyakorlatilag ezeknek a párosujjú patás állatok száj- és körömfájás betegségének a kockázatát csökkentik” – emelte ki Dr. Letoha Tamás, aki szerint jelenleg hazánkban a megjelent betegség kapcsán “katasztrófamenedzsment van”. Elmondása szerint a külföldi állatartók már érdekeltek abban, hogy a védettséget kifejezetten barna alga hatóanyagokkal növeljék, mivel a rendelkezésre álló vakcinák csupán 7-12 hónap immunitást biztosítanak.

PÉNZTELENSÉG ÉS A KÖZEGÉSZSÉGÜGY

Dr. Letoha Tamás úgy véli, hogy hazánkban nagyon fejlett népegészségügyi és állategészségügyi védőháló, vagyis hatósági rendszer alakult ki, viszont “gyakorlatilag az utóbbi idők pénztelensége miatt ez a terület folyamatosan romlik. Azt vettem észre, hogy a közegészségügy és az állategészségügy jelentős pénzhiánnyal küszködik. Gyakorlatilag ez együtt jár azzal, hogy ha ez az állategészségügyi védőháló valamennyire meggyengül, akkor ezeknek a fertőzéseknek a kiújulási esélye megnövekszik, hiszen pont ezeknek a hatósági állatorvosi szolgálatoknak a feladata az, hogy minimalizálják a fertőzések kialakulását hazánkban, valamint az, hogy folyamatosan a terepet vizsgálják. Olyan higiéniai előírásokat tartatnak be az állattartókkal, ami minimalizálja ezeknek a betegségeknek a megjelenését. Szerintem az lenne a fontos, hogy ezt a rendszert (az állategészségügyi hatósági rendszert) megerősítsék mindenképpen, mert gyakorlatilag a nagyüzemi állattartással ezek a betegségek vagy fertőzések kialakulása óhatatlanul is bekövetkezik, amit csak a folyamatos vizsgálatokkal, és ezekkel az állategészségügyi higiéniai szabályok betartatásával lehet minimalizálni” – mondta a Szeged365-nek a szegedi kutatóorvos.