A 150. évfordulóra teljes egészében feldolgozzák és publikálják a szegedi nagyárvíz eseményeihez, és az azt követő újjáépítéshez kapcsolódó dokumentumokat és térképeket

A 150. évfordulóra digitalizálják és elérhetővé teszik a várost romba döntő 1879-es szegedi nagy árvízzel kapcsolatos iratanyagot és térképeket. Oláh András Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának munkatársa a projektet bemutató szerdai konferencián felidézte, hogy Szeged szabad királyi város belterülete az 1879. március 12-i nagy árvíz során jórészt elpusztult.

Pár nappal a tragédia után, 1879. március 17-én ellátogatott a helyszínre I. Ferenc József is, aki látva a rettenetes pusztulást – a hagyomány szerint – a “Szeged szebb lesz, mint volt!” mondással megígérte, hogy újjáépítik a várost. A májusban kinevezett királyi biztos, Tisza Lajos vezetésével, Lechner Lajos műszaki irányítása mellett egy új város született.

FELDOLGOZZÁK ÉS PUBLIKÁLJÁK A DOKUMENTUMOKAT

A nagy árvíz 150. évfordulójára a tervek szerint teljes egészében feldolgozzák és publikálják az eseményhez és az azt követő újjáépítéshez kapcsolódó dokumentumokat és térképeket – közölte a szakember. A projekt első – a Milos István nyugalmazott földmérési szakfelügyelő, valamint Tobak Zalán, a Szegedi Tudományegyetem Légkör- és Téradattudomány Tanszéke adjunktusának közreműködésével zajló – része a várost ábrázoló történeti térképek, valamint az újjáépítést követően készült fölmérés adatainak feldolgozása és összeillesztése a mai várost ábrázoló digitális térképpel.

BÖNGÉSZŐVEL IS LÁTJUK MAJD AZ EGYES KORSZAKOK ÁLLAPOTÁT

Halácsy Sándor földmérő mérnök – Tisza Lajos megbízására – az árvizet követően elkészítette a város belterületének fölmérését. A térkép háromszögeléssel, a városban több helyütt ma is látható térképészeti alappontok segítségével, az akkor megszokottnál részletesebben, 1:1000 méretaránnyal és már méter alapon készült el – emelte ki a levéltáros. Ezt, a városról Giba Antal által 1841-1844 között készített térképet, valamint a korábbi katonai térképeket illesztik össze a későbbi telekkönyvi, illetve ingatlan-nyilvántartási térképekkel, úgy, hogy a felhasználók számára egy egyszerű böngészővel, rétegenként láthatóvá válik az egyes korszakok állapota.

AZ INGATLANOK FEJLŐDÉSE IS KÖVETHETŐ LESZ A TÉRKÉPEN

Mivel az ábrázolás pontos földrajzi koordinátákon alapul az adatbázisba később beilleszthetővé válnak az újjáépítés során született kisebb térképrajzok is. A projekt második üteme a telekkönyvi nyilvántartás adatbázismodelljének elkészítése az 1886 és 1972 közötti időszakról, amely révén az egyes területek, ingatlanok fejlődése, változása, a tulajdoni viszonyok alakulása is követhető lesz a térképen – írja az MTI.

TÁMOGATÓ ÉS ÖNKÉNTES SEGÍTŐ PROGRAM INDÍTÁSÁT TERVEZIK

A harmadik klasszikus levéltári feladat az árvízzel kapcsolatos kárfelmérési, kárelhárítási és újjáépítési adatok összegyűjtése, digitalizálása és közkincsé tétele. Ebbe beletartoznak a Szegedi Királyi Biztosság dokumentumai is. Ezt az adatbázist a tervek szerint kiegészítenék a szaklevéltárak adataival is. E munka révén több ezer, zömében teljesen ismeretlen dokumentum válna tanulmányozhatóvá. Az elkészült adatbázisokat egy webes felhasználói felületen tennék elérhetővé. A projekt az érdeklődő szegedi polgároknak készül, történeti, néprajzi, szociológiai kutatások alapjául is szolgálhat, emellett fontos adatbázisa lesz a levéltár-szolgáltatásnak. A projektnek jelentős az anyagi és erőforrásigénye, ezért támogató és önkéntes segítői program indítását is tervezik – közölte Oláh András Pál.