
Teljes teltházzal, meghatott közönséggel és egy olyan este emlékével zárult a GasztroTalkShow 4.0, amelyet sokáig emlegetni fogunk a Napfény Műterem falai között. Borovics Tamás, akit a Szegedi Nemzeti Színház oszlopos tagjaként ismerünk, ezúttal egészen más oldalát mutatta meg: nem a szerepeit, hanem az embert engedte közel a közönséghez. Legutóbb februárban írtunk róla, amikor exkluzív borkóstoló estjén duplázott a teltház, előtte pedig januárban, amikor Faludy-estjével szintén elvarázsolta a szegedi közönséget. Ha lemaradtál ezekről, mindenképp olvasd el, mielőtt megnézed a mostani est legjobb pillanatait a videónkban!
A március 24-i, hétfő esti eseményre szó szerint nem lehetett beférni – aki nem érkezett időben, annak sajnos már csak a zárt ajtók jutottak. A házigazda, Kiss Balázs Imre kérdései alatt Borovics Tamás nemcsak történeteket mesélt, hanem megélt pillanatokat osztott meg velünk: színházi kulisszatitkokat, fájdalmas kihagyott lehetőségeket, fordulópontokat és azokat a döntéseket, amelyek új irányba vitték a karrierjét – és talán az életét is. És mindezt úgy tette, ahogyan csak ő tudja: mélységgel, de humorral, őszintén, de mégis tartással. Egy ponton meg is jegyezte: „színészóriás? ezt inkább hagyjuk… csak teszem a dolgom.”
Az este különleges csavarja volt, hogy Tamás meglepetéssel készült: korábbi két nagysikerű estjéből is adott egy-egy részletet. A Faludy-estből, amely a költő zsenialitását hozta közel az emberekhez, és a januári borkóstoló kulturális kalandozásából, ahol irodalom és ízek fonódtak össze egyetlen élménnyé. Ezek az emlékek most újra életre keltek a Műteremben – és nem maradt szem szárazon. A beszélgetés után finom falatokkal, antipasti tálakkal és italokkal várták a vendégeket, de még az ízeknél is mélyebben megmaradt az este hangulata.
Kevesen tudják, de Borovics Tamás karrierje során nemcsak karakterformálásban jeleskedett: már a főiskolás éveiben különleges érzékkel választotta ki azokat a szerepeket, amelyek emberi mélységeket igényeltek. A dráma és a könnyed humor határán mozgó művészetével hamar a közönség kedvencévé vált, de saját bevallása szerint mindig is inkább a párbeszédek embere volt, mint a rivaldafény. Talán ezért is működött ennyire jól ez az este – mert most végre párbeszéd született.