Új életstílus vagy konfliktusforrás? A Szegeden is egyre népszerűbb elektromos rollerezést kutatják az SZTE-n
Az elektromos rollerek az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak a városi közlekedésben. Gyorsak, praktikusak és fenntartható alternatívát kínálnak az autózással vagy a tömegközlekedéssel szemben. Azonban növekvő népszerűségük számos kérdést is felvet: milyen konfliktusok alakulnak ki a különböző közlekedők között? És vajon a rollerezés egy divathullám, vagy egy olyan életstílus, amely hosszú távon is alakíthatja a városi mobilitást? Többek között ezekre a kérdésekre keres választ Dr. Boros Lajos, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalomföldrajz Tanszékének egyetemi docense.
Szegeden négy éve jelentek meg tömegesen az elektromos rollerek, amelyek hamar közkedveltté váltak. Az elterjedésükkel azonban számos kérdés is felmerült – mind döntéshozói, mind közéleti szempontból –, amelyekre sok esetben még nincs egyértelmű válasz. Ezért a közlekedési szakemberek igyekeznek feltérképezni a rollerek szerepét, különös tekintettel a külföldi tapasztalatokra, amelyek hazai viszonylatban is iránymutatók lehetnek.
Az SZTE kutatói helyi szinten vizsgálták a rollerezéssel kapcsolatos konfliktusokat és térhasználati szokásokat, ezzel is hozzájárulva a városi mobilitás tudatosabb tervezéséhez.
SOKAN KERÉKPÁRRÓL TÉRTEK ÁT
Mint kiderült, bár sokan a fenntarthatóság miatt részesítik előnyben a rollert az autózással szemben, a kutatás szerint ez nem minden esetben bizonyult a legfőbb szempontnak. Dr. Boros Lajos elárulta, kutatásuk alapján elmondható, nagyon sokan a kerékpárról tértek át az elektromos roller használatára. „A külföldi szakirodalomban többször is sugallják, hogy a legoptimálisabb az lenne, ha az autósokat sikerülne egy fenntarthatóbb közlekedési formára, a rollerezésre átcsábítani. A mi tapasztalataink szerint azonban nem így van, sokkal inkább a bicikliről térnek át az emberek.”
A ROLLERESEK GYAKRAN SZABÁLYTALANOK
Bár a rollerezés gyakran indulatokat vált ki, a hasonlóan rugalmas közlekedési formák, mint a kerékpározás, Szegeden már régóta beépültek a közlekedési kultúrába. A feszültségek inkább érzelmi alapúak, a rolleresek gyakran szabálytalanul közlekednek, áthajtanak a zebrán, gyorsan haladnak vagy akár ketten utaznak egy eszközön. Ezek a jelenségek is rámutatnak arra, hogy a rollerezés szabályozása még kiforratlan, és szükség van a közlekedési szereplők tapasztalatain alapuló iránymutatásra.
A ROLLEREZÉS SZABÁLYOZÁSA
A kutató szerint a szabályok megalkotásához elsődlegesen azt kellene tisztázni, hogy mit nevezünk rollernek. A kerékpárokhoz vagy a motorkerékpárokhoz soroljuk? Amikor először megjelentek az utakon, idézte fel a kutató, sok konfliktushoz vezetett, hogy a rendőrök segédmotoros kerékpárként értelmezték és megbüntették a használót. Azonban, ha valaki ilyen okból fordult a bírósághoz jogorvoslatért, minden esetben a felhasználónak adtak igazat. Ezekből az esetekből világossá vált, hogy az elektromos roller nem segédmotoros kerékpár, tehát nem kell hozzá jogosítvány vagy bukósisak.
Dr. Boros Lajos szerint két szinten kellene szabályozni a rollerhasználókat: kell egy országos keretrendszer, ami lefektetné az alapokat. Meghatározná például, hogy a rendőr hogyan tekintsen a rollerekre, vagy milyen sebességkorlát vonatkozzon rájuk. A szabályok kialakításánál azt is tisztázni kell, egyáltalán hol mehet a rolleres. A járdán, a bicikliúton, vagy az úttesten? A kutatás egyik fő célja éppen az, hogy ezt a komplex kérdéskört a megfelelő keretek közé helyezze, és rávilágítson arra, hogyan illeszkedik a rollerezés a városi mobilitás egészébe.
