Tegnap este a Napfény Műteremben valami egészen különleges történt. Csuja Imre, Jászai Mari-díjas művész, Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház meghatározó színésze, és Kiss Balázs Imre, házigazda és a GasztroTalkShow egyik megálmodója, együtt hoztak létre valami egészen varázslatosat. Az este címe „A mi verseink, egymásnak!” volt – de amit a közönség kapott, az sokkal több volt versmondásnál.
Ha lemaradtál róla, mindenképp érdemes bepótolni a hangulatot: pár napja a Szeged365 így írt az eseményről – „Szeged kultúrára éhezik: villámgyorsan elfogytak a jegyek a GasztroTalkShow 5.0-ra” – és a jóslat igaznak bizonyult. Teltház, áhítat, taps és csend – mert volt olyan pillanat, amit senki nem mert megtörni.
A történet egy egyszerű beszélgetéssel kezdődött: két színész, egy pohár bor, és egy ötlet, ami végül egészen Szegedig jutott. „Mi lenne, ha csak úgy, egymásnak mondanánk el a kedvenc verseinket?” – vetette fel az egyikük, mire valaki, aki szemtanúja volt ennek a spontán pillanatnak, csak annyit mondott: „És mi lenne, ha ezt száz ember előtt tennétek?”
A válasz egy este lett – egy este, amit azóta sem tudunk kiverni a fejünkből. A Napfény Műterem intimebb volt, mint valaha. A közönség nem szimplán hallgató volt, hanem részese valami mélynek, egyszerinek. Mert ez az este nem volt ismételhető, és nem is akart az lenni.
A színészek után a reflektorok a gasztronómiára is vetültek. A télikertben svédasztalos vacsora és válogatott borkínálat várta a vendégeket. Antipasti, különleges sajtok, ritka borok – mindegyik mögött egy-egy személyes történet állt. Kiss Balázs Imre házigazdaként nem csak összefogta az estet, de a közönséghez is úgy szólt, mint egy régi jó baráthoz – így teremtve meg azt a légkört, amiben a versek tényleg működni tudtak.
