Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a májusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntéseit. Mint kiderült, Magyarország számos jogsértési ügyben érintett, ezek közül a legnagyobb súlyú az, amelyben kimondják, hogy a magyar kormány nem teljesítette az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.
A HVG emlékeztet, hogy az uniós szabályok szerint minden tagállamnak „hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat“ kell alkalmaznia a migránscsempészés bűncselekményével kapcsolatban.
NEM TETSZIK AZ EURÓPA BIZOTTSÁGNAK AZ EMBERCSEMPÉSZEK SZABADON ENGEDÉSE
Az Európai Bizottság kiemelte, hogy 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el, amely a migránscsempészéssel összefüggő szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átminősítéséről rendelkezik. Ennek következtében az emiatt elítélt személyeket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb időtartamát töltötték le, és 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét annak érdekében, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet. A Bizottság szerint ez több, uniós jogszabályban foglalt tagállami kötelezettséget is megsért, valamint ez a kormányrendelet súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket.
NEM GARANTÁLT, HOGY AZ ELENGEDETT SZEMÉLYEKKEL SZEMBEN A SAJÁT ORSZÁGUK ALKALMAZNI FOGJA A BÜNTETÉST
Arra is figyelmeztet a brüsszeli értékelés, hogy a kormányrendelet nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében, vagyis nem garantált, hogy a szabadon engedett személyekkel szemben a saját országuk alkalmazni fogja a büntetést. Ebben az ügyben 2023. július 14-én indították meg a kötelezettségszegési eljárást, azonban a magyar hatóságokkal folytatott levelezésnek nem volt eredménye, a felvetett kifogásokat a magyar kormány nem tudta eloszlatni, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet ad be az Európai Bírósághoz, amely a végső döntést mondja majd ki.
Legutóbb januárban írtunk a szélnek eresztett embercsempészekről, akkor derült ki, hogy január 14-ig összesen 2434 főt engedtek el hazánkban azzal a feltétellel, hogy az ország területét 72 órán belül el kell hagyniuk.
