Szigorúbban lépnének fel az állatkínzókkal szemben: akár öt év börtönt is kaphatnak azok, akik méreggel vagy csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozzák
Kedden kezdi tárgyalni az Országgyűlés az indítványt, amely az állatkínzókkal szembeni szigorúbb fellépés érdekében több törvényt is módosít. Az Ovádi Péter által jegyzett törvényjavaslathoz benyújtóként csatlakozott Tuzson Bence igazságügyi miniszter is. Az új szabályozás alapján tilos lenne állatokkal koldulni, nyereményként kínálni őket. Azok az állatkínzók pedig, akik méreggel vagy csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozzák, akár ötévi szabadságvesztéssel is számolhatnak.
A parlament kedden tűzi napirendjére Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő beadványát, amely az állatok védelme érdekében módosítja a szabálysértési, a büntető- és a büntetőeljárási törvényeket. A képviselői önálló indítványhoz menet közben benyújtóként beszállt Tuzson Bence igazságügyi miniszter, ami azt jelenti, hogy az állatvédelmi szabályok szigorításához jelképesen a kormány is csatlakozott.
AUGUSZTUS KÖZEPÉTŐL TILOS LENNE ÁLLATOKKAL KOLDULNI
A szabálysértési törvény kiegészülne azzal, hogy a jogszabály hatálybalépése után (valamikor augusztus közepétől) megtiltanák az élő állattal koldulást. Ezzel a gyermek jelenlétében történő koldulás tilalmát kiterjesztenék az élő állatokra is. Ez utóbbi esetben ötvenezer forint pénzbírságot lehetne szabni. Az indítvány az állatvédelmi törvény korrigálásával megtiltaná, hogy bármilyen játék vagy promóció keretében nyereményként élő állatot sorsoljanak ki.
A BÍRSÁG HELYETT OKTATÁS
Az állatok nyereményként való kisorsolását, bár szigorú feltételekkel, de ez idáig lehetővé tette a jogi szabályozás. Ez azonban a törvényjavaslat indoklása szerint szemben áll azzal a állatvédelmi törekvéssel, hogy ne lehessen az állatokat élettelen tárgyként kezelni és nyereményjáték keretében „elnyerni”. A tapasztalatok szerint a nyereményjáték útján állattartóvá válók többsége nincs felkészülve arra, hogy élő állatok gazdái legyenek, így indokolt a teljes tilalom bevezetése. Az állatvédelmi bírság alkalmazása helyett (mellett) pedig lehetővé tennék, hogy a jogsértők állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson vegyenek részt – írj az Index.
BÖRTÖN AZ ÁLLATMÉRGEZŐKRE
A Büntető törvénykönyv (Btk.) állatkínzással kapcsolatos tényállása kiegészülne azzal, hogy súlyosbító körülménynek számítana, ha a bűntett állatmenhelyen vagy gyepmesteri telepen történik, ami akár három évig terjedő börtönbüntetést is vonhatna maga után. Tíz vagy több állat kínzása esetén a büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lenne. Ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetésében részt vevő személyek cselekménye viszont csak akkor lenne minősített eset, ha azt a feladatukkal, munkájukkal kapcsolatban követik el. Vagyis ha az intézmény működtetési körülményei az állatok indokolatlan szenvedését okozzák.
Akár ötévi szabadságvesztéssel is büntethetővé válna az elkövető, aki az állatkínzást méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, illetve különös visszaesőként követi el.
A Btk. egy vadonatúj tényállással, a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés elnevezésűvel is kiegészülne: aki kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabályban meghatározott kor előtt kölyköket anyjuktól leválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rendelkezés alkalmazása szempontjából kereskedelmi mennyiségnek az öt vagy azt meghaladó számú kölyök számítana.
