A férfi kézilabda-bajnokság döntője méltó módon zárult: a Veszprém otthon tartotta a trófeát, de a Szeged végig ott lihegett a nyakában. Az utolsó percekben mutatott extra teljesítmény döntött, így 34–31-es győzelemmel a piros-fehéreké lett az arany. Izgalom, feszültség, dráma – pont, ahogy egy döntőn lennie kell.
A meccs kiváló iramban indult, mindkét csapat érezhetően tudta, hogy ezen a kilencven percen múlik az egész szezonjuk. A félidőben 17–15-re vezetett a Veszprém, de a Szeged egy pillanatra sem adta fel: Sostaric, Bodó és Smárason góljaival többször is egyenlő közeli állásig zárkóztak, ám a kulcspillanatokban rendre jött egy Palasics-védés vagy Fabregas-villanás.
Az utolsó tíz percben még minden nyitott volt. Thulin és Mikler bravúrjai után Sostaric és Kukics góljaival 30–28-ra feljött a Szeged, de a hajrában Descat és Remili megtalálták a réseket a szegedi falon, így a végeredmény 34–31 lett. A mérkőzés hangulatára és feszültségére nem lehetett panasz, igazi sportélmény volt, még ha szegedi szemmel kissé fájdalmas is a vége.
A Veszprémnél Fabregas és Remili voltak a húzóemberek, míg a Szegednél Mikler Roland és Sostaric emelkedett ki. Külön kiemelendő Palasics Kristóf, aki a második félidő kritikus pillanataiban mutatott be több bravúrt, melyek döntő hatással voltak az eredmény alakulására.
Bár a trófea nem került Szegedre, Apelgren csapata hatalmasat küzdött, és megmutatta, hogy méltó ellenfele a bajnoki címvédőnek. Ez a döntő most nem sikerült, de a mutatott játék bizakodásra ad okot a jövőre nézve. A szurkolók pedig újra bebizonyították, hogy Szegeden a kézilabda több mint sport – ez szenvedély, közösség, büszkeség. Gratulálunk a srácoknak az ezüsthöz is, és természetesen ne felejtsük el: a KUPA A MIÉNK! HAJRÁ SZEGED!
Itt vannak képekben a szegedi érzelmek pillanatai. Rózsa Gábor a Szeged365 Family tagja, olvasónk küldött képeket az összecsapásról. Köszönjük!
