Papucsvásár, kiállítás, papucshímző-bemutató és néptáncelőadás – újra megrendezik a szegedi papucs napját városunkban
Papucsvásár, kiállítás, papucshímző-bemutató, néptáncelőadás, konferencia is várja az érdeklődőket a szegedi papucs napján, melyet szombaton rendeznek Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórában.
A Szegedi Papucsért Alapítvány közleménye szerint az immár hetedik alkalommal megszervezett rendezvény célja, hogy népszerűsítse és ünnepelje a szegedi papucsot.
ÁTADJÁK A SZEGEDI PAPUCSÉRT DÍJAT
A zenével, tánccal, kézművességgel, művészettel átszőtt színes forgatag megnyitóján adják át a szegedi papucsért díjat, melyet korábban Fetter Ferencné Bohus Mária népi iparművész hímző és Sallay Tibor népi iparművész papucskészítő, cipész érdemelt ki a páratlan lábbeli megőrzéséért, népszerűsítéséért végzett kiemelkedő tevékenységéért. Az ünnepi műsor során szegedi és környékbeli néptánccsoportok több mint száz fiatalja lép a színpadra.
ELŐADÁSOKAT IS TARTANAK
A kiállítóteremben Nyilasy Sándor papucsai címmel nyílik tárlat, amely a szegedi származású festő képeit idézi meg Számfira Máté és Számfira-Nagy Zita Nyilasy Sándor nyomában projektjének Fakan Csaba által készített fotóival és a festőművész által is oly gyakran megfestett papucsokkal. Az eseményen A szegedi papucs a hungarikummá válás útján címmel tart előadásokat az érdeklődőknek Attalai Zita iparművész és Vukov Anikó néprajzkutató, muzeológus.
PAPUCSFEJRE TERVEZHETÜNK MOTÍVUMOT
Az érdeklődők ügyességüket is próbára tehetik a különféle foglalkozásokon. A szegedi Papucshímző Műhely tagjainak bemutatója mellett a kisebbek papucsfejre tudnak motívumot tervezni, színezni, a kicsit nagyobbak és felnőttek pedig hímezhetnek is. Csatlakozik a programhoz a régió másik híres népművészeti örökségét képviselő tápéi Gyékényből Szőtt Egyesület, így az érdeklődők megtudhatják, hogyan készült a gyékénypapucs, a vállalkozó kedvűek pedig maguk is kipróbálhatják a gyékényszövést. A Magyarországi Alkotóművészek Közép-és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága különleges játékkal készül a gyerekeknek, a szegedi papucshoz kapcsolódó mintaKINCStár egyszerre játék és alkotás a kicsiknek. A programot este a Hatetudnád Tánctanoda műsora zárja.
ÖTSZÁZ ÉVES TÖRTÉNETE VAN A SZEGEDI PAPUCSNAK
A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása. 1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula “készítményeit” az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki “mélyen megilletődve” az önállósághoz hozzá is járult.
NEM CSAK AZ EGYEDISÉGE MIATT PÁRATLAN
Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el. A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá. A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe – emlékeztet az MTI.
