Korszerű mikrozöld-nevelőrendszert fejlesztettek ki Szegeden! Ezeket a mikrozöldeket még az űrhajósok is termeszthetik
A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy ipari konzorcium tagjaként olyan korszerű mikrozöld-nevelőrendszert fejlesztettek ki, amely LED-világítástechnológiát és nanotechnológiai megoldásokat alkalmaz a növények hatékonyabb tápanyagellátása érdekében. A rendszer működése teljes mértékben talajmentes, fenntartható környezetben történik.
Az egyetemtől megtudtuk, hogy a fejlesztés célja egy olyan precíziós termesztéstechnológia kidolgozása, amely képes megfelelni a 21. századi élelmezési és környezeti kihívásoknak.
TÁPOLDATBÓL VESZIK FEL A TÁPANYAGOKAT A NÖVÉNYEK
Mint írják, a rendszerben a növények a szükséges tápanyagokat közvetlenül speciálisan összeállított tápoldatokból veszik fel, miközben a termesztési paraméterek – mint a hőmérséklet, páratartalom és fényviszonyok – teljes kontroll alatt állnak. Ennek eredményeként a növények tápanyagtartalma és minősége is jelentősen javul a hagyományos módszerekhez képest.
AZ ŰRHAJÓSOK IS TERMESZTHETIK
A szegedi kutatás fókuszában a mikrozöldek állnak – ezek a néhány napos, tápanyagban rendkívül gazdag növények már nemcsak a gasztronómiai élvonalban, hanem az űrkutatásban is kiemelt figyelmet kapnak. A mikrozöldek űrbéli termesztése reális alternatívát kínál a hosszú távú küldetések során az űrhajósok friss, vitaminban gazdag élelmiszerellátására. Tudományos vizsgálatok szerint az ilyen termesztési tevékenység pozitív hatással van az űrhajósok mentális egészségére is.
A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE ELENGEDHETETLEN
“A mikrozöldek beltartalmi értékének maximalizálása és fenntartható termesztése kulcsfontosságú, ennek eléréséhez alkalmazzuk a nanorészecskékkel történő kezeléseket” – hangsúlyozta Dr. Szepesi Ágnes, a GINOP projekt szakmai alprojektvezetője. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Növénybiológiai Intézet adjunktusától megtudtuk: a kutatás célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek egyszerre nyújtanak választ a klímaváltozás és az élelmiszerellátás biztonságának kérdéseire. A jövő mezőgazdaságának ugyanis képesnek kell lennie függetlenedni a változékony időjárási és környezeti tényezőktől, mint a hőhullámok, árvizek, tűzesetek vagy újonnan megjelenő kártevők, például a poloskák inváziója. A vízfelhasználás csökkentése szintén elengedhetetlen – ezt a vertikális farmok célzott, zárt rendszerű megoldásai hatékonyan támogatják.
KÓKUSZROSTON NEVELTÉK A MIKROZÖLDEKET
A szegedi kutatók a mikrozöldeket kókuszroston nevelték, de ezek a növények hidropóniás rendszerekben, vagyis kizárólag tápoldatban is kiválóan termeszthetők. A világon egyre elterjedtebb a precíziós üvegházak használata is, amelyekben már mesterséges intelligencia is támogatja az ilyen fajta termesztést: drónok segítségével monitorozzák a környezeti paramétereket (például hőmérséklet, páratartalom), valamint észlelik a növények egészségi állapotában bekövetkező változásokat hőtérképes technológiák alkalmazásával. Az említett módszereknek az előnye, hogy az ilyen kontrollált körülmények között termesztett növényeket nem kell növényvédő szerekkel permetezni, csökkentett vízfelhasználást igényelnek, mentesek a talajhoz köthető betegségektől és kártevőktől, valamint energiahatékonyabbak a hagyományos mezőgazdasági technológiáknál.
CSÍRA VAGY MIKROZÖLD?
Fontos különbséget tenni azonban a mikrozöldek és a csírák között – hívta fel a figyelmet Dr. Szepesi Ágnes. Míg a csírák esetén az egész növényt fogyasztjuk el a csírázási folyamat korai szakaszában, addig a 7–10 napos mikrozöld növények levágott hajtásait esszük meg.
