Sírok, gödrök és árkok kerültek elő – nemcsak a szegedi rakparton dolgoznak a régészek, hanem Mórahalmon is

Nem csak a szegedi rakparton dolgoznak a régészek, hanem Mórahalmon, a Szeged-Csanád Grosics Akadémia által tervezett két műfüves focipálya területén is. A régészek kincsekre is bukkantak a helyszínen: a földmunkák során sírok, gödrök és árkok kerültek elő.

Mint megtudtuk, a lelőhelyen a 3. század végén itt temetkező szarmaták sírjai kerültek napvilágra, amelyek jellemzően már bolygatottak voltak, így a csontok többnyire másodlagos helyzetben kerültek elő.

AZ ELHUNYTAKAT RÖNKKOPORSÓBA HELYEZTÉK

Az MFM Régészeti Osztály tájékoztatása szerint több esetben megfigyelhető volt, hogy az elhunytakat rönkkoporsóba helyezték el, amelyek két részét koporsókapcsok tartották össze. A sírokból kerámiadények, orsógombok, vaskések és egyéb használati eszközök kerültek elő, emellett a viselethez kapcsolódó tárgyak is, például borostyán- és színes üveggyöngyök, valamint a ruházat összefogására szolgáló vasfibula is napvilágot látott.

A TERÜLETEN EGY BETONBUNKER IS VAN

A terület további érdekessége az itt található betonbunker, amely az 1952 és 1955 között kiépített, ún. Déli Védelmi Rendszer, közismertebb nevén a „Rákosi-vonal” része volt. A rendszer célja az ország védelme volt egy esetleges jugoszláv támadással szemben. A „magyar Maginot-vonalnak” is nevezett védvonal mintegy 630 kilométer hosszan húzódott a déli határon, Szegedtől az Őrségig. Csongrád megyében összesen 21 bunker épült ebben az időszakban.

SZEGEDEN IS DOLGOZNAK A RÉGÉSZEK

Mórahalom mellett Szegeden is nagyban megy a munka. Július elsején kezdődött a Huszár Mátyás rakpart felújítása Szegeden, az idei munkálatok részeként a közműveket cserélik ki több mint 300 méteres szakaszon. Az azt megelőző ásatások során elsőként a szegedi vár északi fala bukkant elő, a munkálatok jelenleg a rondellánál folynak, ahol a vár keleti fala mellett 20. századi leletek kerültek elő.

Fotók: MFM Régészeti Osztály