Világraszóló kutatás: székletmintából dolgoznak majd a szegedi kutatók, azt vizsgálják, miként változik az űrhajósok mikrobiomja

Mint korábban megírtuk, Kapu Tibor három szegedi projekttel is részt vett az űrprogramban. Ebből az egyik azt vizsgálta, hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen, míg a második a tanulásvizsgálathoz szolgáltathat majd adatokat az SZTE Élettani Intézetben dolgozó kutatók számára, a harmadik kísérlet pedig arra próbál információt találni, hogy az űrhajózás során miként változik az űrhajósok mikrobiomja, vagyis azok a baktériumok, vírusok és gombák, amelyek az élő szervezetben élnek. Utóbbi kapcsán készült most egy érdekes riport a Heti Napló Sváby Andrással műsor keretein belül.

SZEGEDI KUTATÁS A VILÁGŰRBEN

Nem mindennapi kutatásról számolt be a Heti Napló Sváby Andrással, ami Kapu Tiborék űrutazásához köthető. A riportból kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet docense, Tombácz Dóra véletlenül vette észre a Hunor program pályázati kiírását, majd pillanatok alatt raktak össze egy pályázati anyagot, amivel végül nyertek is. „Dóráék azt szeretnék megvizsgálni, hogy hogyan változik az űrhajósok mikrobiomja az űrben” – mondta Török Réka, a Heti Napló riportere a kutatásról. Mint kiderült, a mikrobiom és az egészség kapcsolatát óriási számú kutatócsoport kutatja, az egyik legfelkapottabb orvosi-biológiai téma az elmúlt években. Azt is kiemelték, hogy a legtöbb mikroba a bélrendszerben, egészen pontosan a vastagbélben él, össztömege pedig elérheti a 2 és fél kilogrammot is.

HA NEM MŰKÖDNEK MEGFELELŐEN, ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI VANNAK

Ráadásul, ezek folyamatosan kommunikálnak az aggyal. Ha pedig nem működnek megfelelően, annak következményei is vannak. “Ha nem működik rendesen a mikrobiom különböző okok miatt – helytelen táplálkozás, kevés rostot eszünk, túlzott antibiotikum használat, túlzott stressz –, az hatással van a szervezetre” – mondta a Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a kutatásról.

SZÉKLETBŐL DOLGOZNAK

A magyar kutatók így az elmúlt hetekben annak szorítottak, hogy az űrhajósoknak sikerüljön vécézniük. Ők ugyanis ezekből a mintákból tudnak dolgozni. A mintavételt azonban már hetekkel az indulás előtt elkezdték, és ebben a pillanatban is gyűjtik az űrhajósok székletét és vizeletét is. A mintákat azonban egyelőre nem kapták meg, legközelebb pedig augusztusban jön le a fent lévő állandó személyzetből néhány, de az is lehet, hogy majd egy cargo dragonnal érkeznek a minták, amelyek csak csomagokat szállítanak fel és le – szúrta ki a Medical Online.