Hatvankilenc éve lobbantak fel a lángok a Napfény városában: így robbant ki az 1956-os forradalom és szabadságharc Szegeden
Október 23-án az 1956-os forradalom hatvankilencedik évfordulóján, a szabadságharc hőseire emlékezünk több helyen is a Napfény Városában. Talán kevesen tudhatják, hogy a lángok elsőként Szegeden lobbantak fel az országban, emellett városunk több szempontból is fontos szerepet töltött be a XX. század egyik legfontosabb történelmi eseményében. No, de miként? Erre a kérdésre egy Jancsák Csabával, az SZTE Alkalmazott Társadalomtudományok tanszékének vezetőjével készített korábbi interjúnkat hívtuk segítségül. Mutatjuk, milyen volt szegedi szemmel a forradalom és a megtorlás!
KÖZPONTI SZEREPET JÁTSZOTT A NAPFÉNY VÁROSA
Jancsák Csabától megtudtuk, hogy Szeged világszinten is nagyon komoly hatásokat fejtett ki a forradalom idején. ,,Legyűjtöttem a Szabad Európa Rádió akkori adásait, rengeteg nemzetközi sajtómegjelenéssel és ezek alapján egyértelműen kijelenthető: a szegedi események még október 23. előtt bejárták a világsajtót. Olyan címek szóltak rólunk, szegediekről, mint a „Vihar dúl Szegeden” vagy az „Ez a vihar a rendszer számára pusztító lesz, a nemzet számára tisztító” – emlékezett vissza a szegedi szociológus.
ÍGY VETTÉK BIRTOKBA A SZEGEDI EGYETEMISTÁK AZ ORSZÁGOT
,,Az egész esemény akkor kezdődött, amikor a szegedi egyetemisták visszatértek a katonai kiképzésükről ’56 októberében. Meglepően hangzik mai szemmel, de egy nyári, 1 hónapos katonai kiképzés normális volt akkoriban. Nos, a srácok kicsit késve, október elején érkeztek vissza az eseményről, Szegedre érve pedig arról kezdtek beszélgetni, mennyire jó lenne az orosz mellett más nyelveket is tanulni” – emlékezett vissza Jancsák Csaba. Íme pár név, akiknek kulcsszerepük volt a forradalom eseményeiben:
- Kiss Tamás, joghallgató
- Lejtényi András, joghallgató
- Abrudbányai Iván, joghallgató
- Aszalós János, TTK-s diák
- Gönczöl Dezső, pedagógiai főiskolás diák
- Vető Miklós, bölcsész hallgató
- Halász György, orvostanhallgató
OKTÓBER 16-ÁN STARTOLTAK EL A SZEGEDI ESEMÉNYEK
Jancsák Csaba hangsúlyozta, hogy október 16-án izgalmas volt a dramaturgia, a helyszín a szegedi bölcsészkar Aud Max nagyterme volt, ahol pont a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) gyűlése zajlott. ,,Az említett egyetemisták éppen oda tartottak, bejelenteni a szakadást, akárcsak a DISZ vezetői, akik egy kicsit késésben voltak. Kiss Tamásék voltak tehát a gyorsabbak, az Aud Max – ba lépve miután látták, hogy nincs a katedránál senki, felállnak beszélni a közel 500 diák elé. Mire a vezérkar a pártirodából odaért az egyetemre, gyakorlatilag már megalakult a MEFESZ, a késve érkező DISZ vezetést pedig csúnyán kifütyülték a teremből” – emelte ki.
ILYEN SZEREPET JÁTSZOTTAK A SZEGEDI ESEMÉNYEK A FORRADALOM KITÖRÉSÉBEN
,,Nagy volt az elégedetlenség, előbb vagy utóbb kitört volna a forradalom. Az, hogy október 23-án történt meg, az egyértelműen a szegedi, október 16 és október 20. közötti események következménye. Az ország egyetemistái csatlakoztak a szegediekhez és nem fordítva. A szegedi követelések váltak a forradalom követeléseivé, sőt, ezek váltak Nagy Imre kormányprogramjává is. Demokratikus választások, szovjet csapatok elűzése, nemzeti jelképek visszaállítása – ezek egytől egyig a szegedi elvárások” – fogalmazott a szakértő.
EZ TÖRTÉNT OKTÓBER 23-ÁN SZEGEDEN
Október 20-tól kezdve az Aud Max volt a forradalmi események gócpontja. Október 23-án a bölcsészkar épületétől indultak az egyetemisták a Dóm térre, ahol már 500-an voltak. ,,Innen a Szegedi Nemzeti Színházba vitt a forradalmárok útja, ahol pont előadás volt, az utcára hívták a nézőket és a színészeket, hogy együtt a Klauzál térre menjenek. Itt Kaló Flórián (későbbi Jászai Mari-díjas színész) elszavalta a Nemzeti Dalt, Bicskei Károly pedig a Szózatot. Még mindig megvan a Móra Ferenc Múzeumban a Kossuth címer, melyet egy Sztálin képre festettek rá, amit a színházból hoztak el. A 23-i, szegedi tüntetés abszolút békés volt, az eseményeket követően szépen hazamentek a résztvevők” – tudtuk meg Jancsák Csabától.
SORTŰZ A NAPFÉNY VÁROSÁBAN
A következő tüntetés október 24-én volt, amely szintén az egyetem épületétől indult. ,,A Kendergyárnál már riasztólövésekkel, könnygázzal, gumibotozással és vízágyúval várták a tüntetőket, akik kezdtek lázba jönni, az „egy forintos kenyeret, Rákosinak kötelet”, a „ruszkik haza” és a „vesszen az ÁVÓ” rigmusokat skandálva. Még aznap este az ÁVH-sok körbe járták a szegedi kollégiumokat és mindenkit agyba-főbe vertek, szégyen szemre a Kálvária sugárúti kollégiumban még a lányokat is” – emelte ki a szegedi szociológus. Október 25-re viszont lenyugodtak a kedélyek.
26-án azonban, az egyetemről indulva, több ezres tömeg vonult a Széchenyi térre, hogy naggyűlést tartsanak – köztük diákok, munkások és egyetemi professzorok. Ekkor már Majsáról és Halasról újonc kiskatonákat vezényeltek Szegedre, akik lezárták a Széchenyi térre menő utcákat, a tömeg így nem tudott bemenni a térre. A nagykörúti gyárak felől a munkásokkal kiegészült tüntetők a Kossuth Lajos sugárúton befelé, látva az útzárat elfordultak az Anna fürdő irányába, majd be a Takaréktár utcába, melynek a főtér felőli végénél ismét az útjukat állta egy katonai osztag, Halász Gyula városparancsnok itt közölte Perbíró József professzorral, a megmozdulás vezetőjével, hogy a Széchenyi térre nem vonulhatnak a tüntetők, ha pedig mégis megpróbálják, közéjük lövet.
A felvonulók tömege eközben összetorlódott az utca végén, ekkor történt meg a szegedi sortűz.
,,A figyelmeztető sortűz Schwartz Lajos ifjúmunkás életét oltotta ki. A golyó egyébként tényleg egy riasztó lövésből érkezett, a katonák a levegőbe lőttek, viszont a töltény gellert kapott valószínűleg egy traverzről. Ő volt az első szegedi mártír és további 17 személy is megsebesült. Képzeljük el, a drámai történések, a menekülő tömeg, a sebesültek látványa, a vér és sikoltozás, milyen traumát okozott a tömegnek és az újonc kiskatonáknak is” – emlékezett vissza Jancsák Csaba.
GYORSAN JÖTT A MEGTORLÁS
Az Ideiglenes Városi Munkástanács átalakult Szeged Város Néptanácsává, amely átvette a hatalmat a katonai közigazgatástól. Október 31-től az önkormányzati funkciókat a Szeged Városi Forradalmi Bizottság látta el, Perbíró József vezetésével. Az orosz intervenció a november 4-ről 5-re virradó éjszakán kezdődött, Kádár árulását követően. Ekkor érkezett meg Szegedre a szovjet harckocsioszlop, amely ellen néhány bátor forradalmi csoport kézifegyverekkel, az esélytelenség tudatában megkísérelt ellenállni. Másnap kiszabadultak a Csillag Börtönből az ott védőőrizetben lévő államvédelmisek, akik felfegyverkeztek és az orosz katonákkal együttműködve elkezdték a forradalomban részt vevő szegediek letartóztatását.
NOVEMBER 6-ÁN SZOVJET PÁNCÉLOSOK ÉRKEZTEK SZEGEDRE
Perbíró Józsefet első fokon halálbüntetésre, másod fokon életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélték, Kovács Józsefre halálbüntetés várt. Neki azért
kellett 32 évesen meghalnia, mert az ő vezetésével szedték össze és
vitték védőőrizetbe a Csillag börtönbe az ÁVH-sokat. A forradalmi események leverését a perek mellett rendszerszintű terror is követte: az embereket kirúgatták a munkahelyükről, 300 diákot és oktatót ítéltek el csak a szegedi egyetemen. Ebben a véres történelmi környezetben fogant meg a hazaárulással induló Kádár-rendszer.
SZÁMOS HELYEN TARTANAK MEGEMLÉKEZÉST VÁROSUNKBAN
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1956-os forradalom 69., és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 36. évfordulója alkalmából szervez városi megemlékezéseket és koszorúzásokat Szeged szerte. A programok listáját ebben a cikkünkben találod:
