Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) nyilvántartása szerint jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal. A korábbi adatok szerint idén januárban 260 anya nélküli csecsemő él egészségügyi intézményben Magyarországon, így a számuk jelentősen gyarapodott.
„A mi tapasztalataink alapján az látszik, hogy a kórházakban lévő kisbabák többségét nem a szüleik hagyták el, de még csak nem is bántalmazó családból jövő újszülöttek, hanem olyan gyerekek, akiket indokolatlanul emeltek ki a családjukból” – mondta a Telexnek Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.
KÉT ÉV ALATT TÖBBSZÖRÖSÉRE NŐTT AZ ELHAGYOTT CSECSEMŐK SZÁMA
A TASZ a kórházban hagyott csecsemők ügyét a gyermekvédelem „állatorvosi lovának” tartja. Szerintük mindez a rendszer összeomlásának következménye, és jól megmutatja a gyámhatóság és az alapellátás működésképtelenségét. Tavaly ősszel bejárta a médiát, hogy nagyjából 280-300 elhagyott csecsemő van kórházban. Ez a szám a Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése szerint 2023-ban még 50-100 volt, vagyis a most a lapnak közölt adatok alapján egy év alatt több mint három-hatszorosára nőtt.
AKÁR TIZENKÉT HÓNAPOT IS ELTÖLTHETNEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEKBEN
A kórházban élő gyerekek között van olyan, aki után egyáltalán nem érdeklődik senki, míg más esetekben az anya vagy a család körülményei olyanok, hogy a gyerekek nem kerülhetnek haza. A Belügyminisztérium szerint a gyerekek általában három hét és tizenkét hónap (!) közötti időt töltenek az egészségügyi intézményekben. Őket „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött-, újszülött intenzív, csecsemő- vagy csecsemő intenzív osztályokon” helyezik el.
A HÁTRÁNYOS HELYZET SEM ELÉG INDOK A KIEMELÉSRE
Azt Boros Ilona sem vitatja, hogy több gyerek nagyon nehéz helyzetből, szegény családokból, munkanélküliséggel vagy lakhatási válsággal küszködő családokból jön, azonban ez nem elég indok a kiemelésre. Sőt, a hatályos magyar gyermekvédelmi törvény és az ENSZ gyermekjogi egyezménye szerint jogellenes pusztán az anyagi helyzete miatt kiemelni egy gyereket. „Ha nincs a családban elhanyagolás, bántalmazás, és csak a szegénység az egyetlen nehezítő körülmény, akkor a helyi szociális ellátásnak kellene segítenie” – mondta a lapnak.
TAVALY MEGTÖRTÉNTEK AZ ELSŐ GYORSÍTOTT ÖRÖKBEFOGADÁSOK
Mint korábban megírtuk, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára tavaly hangsúlyozta, a kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyet a Fidesz és a KDNP frakciója támogatott, így új szabályok léptek életbe, melyek egyszerűbbé teszik az örökbefogadást – közölte az államtitkár. 2024. szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig 7 gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult. Közülük 4 gyermeket fogadtak örökbe Csongrád-Csanád vármegyében, egyet-egyet pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyében.
