Kothencz János és Gatyel Péter református lelkész gyújtotta meg a remény gyertyáját! (fotók)
Szeged egyik, ilyenkor pedig biztosan legszebb terén ma este a remény gyertyája lobbant fel, és az eső ellenére zsúfolásig megtelt a Dóm tér. Megmutatjuk, kik gyújtották meg a lángot, hogyan állták körbe a koszorút a családok, és mitől lett más, intimebb ez a gyertyagyújtás. Ha lemaradtál az első gyertyáról, segítünk visszaidézni, és azt is elmeséljük, milyen üzenetet vitt haza ma este a szegedi közösség: békét, szolidaritást és biztonságot.
Ma, december 7-én az eső épp szemerkélt, mégis megtelt Szeged egyik, ilyenkor pedig biztosan legszebb tere. A remény gyertyáját Kothencz János, a város Pro Urbe díjasa, a Legszegedibb Jótevő 2024 díjjal kitüntetett szegedi polgára és Gatyel Péter református lelkész gyújtotta meg.
Végre újra működik a szegedi gyerekek idei kedvence a két szintes forgó, ott van az óriáskerék, és a szalmalabirintus, ahonnan csak erős hisztivel lehet elindulni haza, ha egyszer beengedtük a gyermekünket. Egyszóval ma is vár a Dóm tér minden szegedi családot, na meg a turistákat, hiszen mi is igen sok szerb, német és keleti nyelveket is hallottunk, ahogyan sétáltunk az árusok között.
A Dóm tér mostanra nemcsak találkozóhely, hanem az adventi összefogás szimbóluma is. A szegediek idén is megmutatták, hogy az ünnep nem a díszeknél kezdődik, hanem ott, ahol egymásra figyelünk: adományoknál, önkénteseknél, apró gesztusoknál. A nemrég nemzeti emlékhellyé nyilvánított Dóm és Dóm tér méltó díszlete volt az estének, ahol a remény üzenete a közösség erejéről szólt: békéről, biztonságról és arról, hogy Szeged akkor a legerősebb, amikor együtt van.
Érdekesség: az adventi koszorú ma ismert formájának elődje egy 1839-ben készült, örökzölddel díszített, felfüggesztett fakerék volt, amelyre Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész huszonnégy gyertyát erősített, és naponta eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Később egyszerűsödött négy gyertyára, amelyek vasárnapról vasárnapra jelzik a közeledő ünnepet.
