Az SZTE új, humánkineziológiai laborja csúcstechnológiás robotokkal segíti a neurológiai sérülések utáni rehabilitációt. A berendezések precíz, ismételhető mozgásokkal támogatják a személyre szabott fejlesztést, tehermentesített és izomerő-alapú feladatokkal egyaránt. A labor nemcsak a betegek felépülését gyorsítja, hanem a hallgatók képzésében és a kutatásban is kiemelt szerepet kap, miközben modern eszközei motivációt és értékes adatokat is biztosítanak a hatékonyabb ellátáshoz.
Robotok támogatják a betegek neurológiai sérülések utáni rehabilitációját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a mintegy egymilliárd forintos beruházással kialakított humánkineziológiai laboratóriumban – közölte csütörtökön Lengyel Csaba, az SZTE Klinikai Központjának elnöke az MTI beszámolója szerint. A professzor az átadón elmondta: a robottechnológia új távlatokat nyit a rehabilitációs ellátásban és a páciensek személyre szabott kezelésében. Az eszközök rendkívül precíz, ismételhető mozgások végrehajtására képesek, ami hatékony, egyéni fejlesztést tesz lehetővé.
NAGY JELENTŐSÉGŰ ELŐRELÉPÉS
Különösen nagy jelentősége van ennek akkor, ha a páciens olyan neurológiai sérülést szenvedett el, amely a mozgáskoordinációját is érinti. A mozgásrehabilitáció a teljes élet lehetőségét és a szabadság érzését adhatja vissza a betegeknek – hangsúlyozta a szakember. A labor fontos szerepet kap a hallgatók képzésében, emellett kutatási lehetőségeket is biztosít – tette hozzá az elnök.
Cserháti Péter, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke kifejtette: a rehabilitációs szakma folyamatosan alkalmazkodik az egészségügyi ellátás változásaihoz annak érdekében, hogy minél magasabb életminőséget biztosíthasson a páciensek számára.
VÉGIGKÍSÉRIK A BETEGET A FELÉPÜLÉS FOLYAMATÁBAN
A rehabilitációs osztályok ma már jóval korábban átveszik a betegeket, és igyekeznek gyorsabban végigkísérni őket a felépülés folyamatán – mondta a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikáját is vezető szakember. Példaként egy olyan, gerincvelősérülteknél használt eszközt említett, amely már az első hetekben segít felállítani és kerekesszékbe ültetni a pácienseket, így akár két hónapnyi ápolási idő takarítható meg.
A korszerű berendezések a betegek motivációját is növelik, a gyakorlatok során pedig rengeteg adat gyűlik, amelyek feldolgozása tovább fejlesztheti az ellátást – tette hozzá a professzor.
NAGYON KÜLÖNBÖZŐ ESETEKET KELL TÁMOGATNI
Fazekas Gábor, az SZTE Rehabilitációs Medicina Tanszékének vezetője elmondta: a laborban működő eszközök egy része tehermentesítve segíti a rosszabb funkcionális állapotú betegeket a mozgások kivitelezésében, míg más berendezéseknél a páciensek teljes mértékben saját izomerejüket használják.
Egy futópadhoz hasonló rendszer a járás újratanulásában segít: képernyőn vetítenek eléjük egy tájat, vagy fényjelekkel jelzik a lépéshelyeket és az elkerülendő akadályokat. A járás ritmusát zene is segíti követni, ami nemcsak neurológiai betegségek, hanem súlyos látássérülés esetén is hasznos – ismertette a professzor.
ROBOTOKKAL A KOGNITÍV FUNKCIÓK FEJLESZTÉSÉÉRT
A mozgáskoordináció és az izomerő fejlesztésére szolgál a szobabiciklihez hasonló berendezés, amelynél pedálonként állítható a szükséges erőkifejtés. A végtagokat részben tehermentesítő, külső csontvázhoz hasonló exoskeleton szintén a járás újratanulását támogatja – tette hozzá a szakember.
A felső végtagok rehabilitációjára is képernyőkkel összekapcsolt eszközöket alkalmaznak: egyesek az ujjak finommozgásait segítik, mások a váll és a könyök használatát fejlesztik különböző feladatokon keresztül – mondta a professzor.
A robotokkal támogatott gyakorlatok a kognitív funkciók fejlesztésében is szerepet kaphatnak, például olyan betegeknél, akik nem reagálnak a bal oldalról érkező ingerekre – tette hozzá a professzor.
