Mindenmás

Krasznahorkai László lesz Szeged új díszpolgára? Botka László szerint igent mondott

Botka László Szeged város polgármestere friss Facebook-posztban jelentette be: Krasznahorkai László, a 2025-ös irodalmi Nobel-díjas író elfogadta a felkérést, hogy Szeged új díszpolgára legyen, és a tervek szerint május 22-én ott lesz a Szeged Napi Díszközgyűlésen. A világirodalom egyik legerősebb hangja egykor itt kezdte egyetemi éveit, ezért az elismerés különösen személyes. Mutatjuk, miért fontos ez a városnak, és hogyan illeszkedik a szegedi kultúra nagy pillanatai közé.

A polgármester bejegyzése szerint Krasznahorkai László elfogadta a díszpolgári címet, és május 22-én érkezik a Szeged Napi Díszközgyűlésre. Legutóbb akkor írtunk róla nagyot, amikor átvette az irodalmi Nobel-díjat – ha lemaradtál, itt pótolhatod a képes beszámolót: 

A hír nemcsak rang, hanem üzenet: Szeged az a város, ahol értékké tesszük az alkotást. Krasznahorkai éveken át Szegeden formálódott, itt ismerte meg azt a szellemi közeget, amelyből később az egész világ figyelme felé fordult. A díszpolgári címnek nálunk súlya van, mert a mindennapi kultúrafogyasztás és az ünnepi pillanatok közé hidat ver. Egy Nobel-díjas alkotó megérkezése ezt a hidat most még erősebbé teszi, és újra ráirányítja a reflektort a szegedi irodalmi hagyományra.

A díszközgyűlés a város nagy ünnepe, amikor a közösség nyíltan köszönetet mond. Tavaly Vajda Júlia operaénekes vehette át a díszpolgári címet, a ceremóniát akkor is a Szeged Napja eseménysorozat keretében tartották. Idén, Botka László bejelentése szerint, május 22-én állunk fel tapsolni a főszereplőnek. A város számára ez több mint gesztus: megerősítés arról, hogy Szeged a kultúra mellett áll, és hangosan kimondja, kit tart példának. 

Érdekesség, amiért ez a cím különösen „szegedi”: 1974 és 1976 között a JATE joghallgatója volt, első írásai pedig a hetvenes évek végén tűntek fel országos folyóiratokban. Azóta életműve köré legendák épültek, Béla Tarr filmjei – a „Sátántangó” és a „Werckmeister harmóniák” – világszerte ismertté tették a nevét. Nem véletlen, hogy Susan Sontag „az apokalipszis magyar mesterének” nevezte: kevés író tud ilyen erősen beszélni a szépség és a romlás határáról. 

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb