Gyulladásos és degeneratív betegségek új terápiás lehetőségeit vizsgálta az SZTE többéves kutatása
Gyulladásos és degeneratív betegségek új terápiás lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy négy éven át tartó kutatási projekt keretében, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg – tájékoztatta szerdán az MTI-t az egyetem közkapcsolati igazgatósága.
Az egymilliárd forintos támogatással megvalósult projekt középpontjában a transzlációs szemlélet állt, amelynek célja, hogy az új tudományos eredmények minél gyorsabban hasznosulhassanak a gyakorlati orvoslásban.
A MODERN ORVOSTUDOMÁNY LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA
A kutatók új modellrendszereket dolgoztak ki gyulladásos, degeneratív és neurológiai betegségek vizsgálatára, amelyek révén személyre szabott terápiás lehetőségek fejlesztését célozták meg. Az ilyen kórképek – például egyes krónikus bőrgyulladások, köztük a pikkelysömör, valamint a gyulladásos bélbetegségek – jelentős társadalmi és gazdasági terhet jelentenek, és emberek százmillióinak életminőségét rontják világszerte. A neurológiai rendellenességek szintén a modern orvostudomány legnagyobb kihívásai közé tartoznak; alapfolyamataik pontosabb megértése és modellezése kulcsfontosságú a hatékony kezelések kidolgozásához.
ÚJ TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK
A projekt során a krónikus gyulladásos, degeneratív és fertőző betegségek számos új terápiás lehetőségét tárták fel. A krónikus gyulladásos betegségek gyakran járnak szöveti hegesedéssel, azaz fibrózissal, ami jelentősen rontja az érintett szervek működését, miközben ezen a területen jelenleg kevés célzott kezelés áll rendelkezésre.
A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a széles spektrumú antivirális szerként ismert tiloron-dihidroklorid több modellrendszerben is ígéretes, hegesedést csökkentő hatást mutatott, a szöveti átépülést befolyásoló jelátviteli útvonalakon keresztül. A gyakorlati alkalmazhatóság felé egy injektálható, a beadás helyén géllé alakuló hidrogél kifejlesztése jelentett előrelépést, amely lehetővé teszi a hatóanyag lassú és szabályozott felszabadulását.
Egy másik vizsgálat során kimutatták, hogy bizonyos csatornafehérjék gátlásával csökkenthető a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás során kialakuló szöveti fibrózis, így a betegség előrehaladása is lassítható. Ez a megközelítés a jövőben az első specifikus terápiát jelentheti ebben a krónikus betegségben.
CÉLZOTTAN, SZEMÉLYRE SZABOTTAN
A bőrgyógyászati kutatások során új jelátviteli útvonalakat azonosítottak, amelyek befolyásolják a bőr hámsejtjeinek, azaz a keratinocitáknak a gyulladásos folyamatokban betöltött szerepét, és a későbbiekben potenciális gyógyszercélpontként szolgálhatnak.
A fertőző betegségek vizsgálatakor a kutatók a mukormikózis – egy életveszélyes gombás fertőzés – kórokozóinak fertőzőképességét és gyógyszer-rezisztenciáját elemezték molekuláris szinten, valamint a gombás fertőzések és a daganatos betegségek közötti összefüggéseket is tanulmányozták. A neurológiai betegségek területén pedig új, beültethető, zárt hurkú – valós idejű visszacsatolással működő – stimulációs eszközöket fejlesztettek, amelyek képesek érzékelni a kóros agyi elektromos mintázatokat, és célzottan reagálni azokra, elősegítve a jövőben a személyre szabott terápiák megvalósítását – áll a közleményben.
