Ha tegnap este ott voltál a Délvidék Házban, pontosan tudod, miért maradtunk még sokáig: a Siflis András életművét ünneplő est egyszerre volt kulturális, emberi és barátságos, és valahogy mindenki a helyén volt benne. Ha viszont nem jutottál el, ne csüggedj, a kiállítás egy hónapon át megtekinthető, ráadásul ingyen. Ha pedig tetszett, és szeretnéd még egyszer, nyugodtan menj vissza, ugyanúgy várnak.
Legutóbb már megírtuk, miért mondtuk azt előre, hogy „ha csak egy kulturális estét választasz februárban, ez legyen az”, és most, hogy túl vagyunk rajta, simán kijelenthető: tényleg betalált. Ha lemaradtál az előzetesről, itt tudod gyorsan pótolni, mert minden részlet szépen összeállt tegnap estére:
A tegnap esti életmű est a szegedi Délvidék Házban pont azt az érzést hozta, amitől egy csütörtök este hirtelen nem a hét vége előtti rohanásról szól, hanem arról, hogy megállsz egy kicsit. Az Újvidék teremben a képek már önmagukban is beszippantanak, de ami igazán ráült az egészre, az a közösségi hangulat: érkezéskor rögtön volt kinek köszönni, aztán egyszer csak azt vetted észre, hogy beszélgetsz, nézelődsz, visszamész egy vászonhoz, majd megint belefutsz egy jó mondatba.
A program része is szépen vitte magával az estét, a monográfia-bemutató és az életmű köré épített beszélgetés után pedig jött az a rész, amitől sokan nem siettek haza: görög dallamok, koccintás, kötetlen együttlét. Hoztunk róla videót is, mert ezt a hangulatot kár lett volna csak elmesélni.
És itt a legjobb hír, főleg, ha lemaradtál: a kiállítás egy hónapon át megtekinthető a Délvidék Házban, szóval még simán pótolhatod. Ha pedig ott voltál tegnap, és tetszett, akkor nincs mese, érdemes visszamenni még egyszer, második nézésre mindig előjön valami új. Várnak, nyugodtan csodáld meg még egyszer, most már tényleg a saját tempódban.
