Szuper program a hétvégére: folytatódik a múltidéző gyalogtúra az egykori, Szegedi Kisvasút nyomvonalán

Folytatódik a “Kisvasút 100”, azaz újabb emléktúrát szerveznek szombaton! Ezúttal Szeged-Szentmihálytól Domaszékig gyalogolhatunk az egykori Szegedi Kisvasút nyomvonalán.

A Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi titkárától, Nagy Józseftől megtudtuk, hogy a Szegedi Kisvasút keskeny nyomtávolságú vasúthálózatát 1927. február 1-jén nyitották meg. Az évfordulóra emlékezve februárban útjára indították, március 7-én pedig folytatják a gyalogtúra-sorozatot, amelynek célja az egykori kisvasúti nyomvonal bejárása. Több részletben, körülbelül 78 km-es útvonalat járnak majd végig, és 2027. február 1-jén, a 100. évfordulón „érkeznének meg” Domaszékre.

AZ ÁLLOMÁSÉPÜLETEKBE IS BEMENNÉNEK

A szervezők kiemelték, hogy a most szombati, március 7-i séta körülbelül 3 órát vesz majd igénybe, és a tervek szerint 8-10 kilométert tesznek meg. A gyülekező 9:15-től lesz Szentmihályon, az Új élet utcában, a pontos útvonal pedig így fest:

• Szentmihály
• Kunhalmi állomás (jelenleg Stella Maris Vendégház)
• Bajai műút
• Domaszék/Sárkányhegyi állomás.

A tervek szerint a Kunhalmi, és a Sárkányhegyi állomásépületbe is bemehetnek az érdeklődők. Az, aki részt venne a sétában, vigyen magával:

• az időjárásnak megfelelő öltözetet,
• a túrázáshoz alkalmas lábbelit (köves terepre is),
• és igény szerint elegendő folyadékot és élelmiszert.

A részvételi szándékod ITT tudod jelezni! Az esemény a Domaszék Szebb Jövőjéért Közalapítvány szervezésében, és a Vasúttörténeti Alapítvány, valamint Domaszék Nagyközségi Önkormányzat közreműködésével valósul meg.

A KISVASÚTI HÁLÓZATRÓL

A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és a Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. A vasútvonalak többségével ellentétben nem teher-, hanem személyszállításra hozták létre.

Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója, és születésétől a megszüntetéséig végig a legmodernebb műszaki megoldásokat használta.

1927. FEBRUÁR ELSEJÉN INDULT EL AZ ELSŐ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYVONAT

Szeged területe a 20. század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen Kistelekig, nyugati irányban pedig (amerre a kisvasút haladt) gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai Mórahalom területén. Az itt lakó emberek tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy. 1926 márciusában elindult a vasútvonal kiépítése, melyet karácsonyra már be is akartak fejezni. Az aktuális belpolitikai események és egyéb hátráltató körülmények miatt ezt a határidőt nem sikerült tartani. Kis csúszással január végén adták át a vonalat, melyen 1927. február elsején indult el az első menetrend szerinti személyvonat.

A VONAL KEZDŐPONTJA A MAI ROOSEVELT TÉREN VOLT

A vonal kezdőpontja a Belvárosi híd lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett (amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek) érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely is volt.

KUNHALOMNÁL A VONAL KETTÉÁGAZOTT

Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott:

• Az Északi-vonal Domaszék (akkoriban Sárkányhögy), Zákányszék (akkoriban Lengyelkápolna), Ruzsa (akkoriban Pálffy-tanya, majd Csorva) érintésével Pusztamérgesig haladt. Pusztamérgest az eredeti tervek szerint nem érintette volna a vasút, mivel nem volt Szeged része, de a környék lakói adományt gyűjtöttek, és tulajdonképpen kifizették a vasútvonal 5 km-es meghosszabbítását a településig.
• A Déli-vonal Feketeszél, Széksós, Mórahalom (akkoriban Alsóközpont), Kissoron át Ásotthalomig (akkoriban Várostanya) ért. 1947-ben bővítették ki a déli vonalat a Halasteleki Iskoláig. A vonal hosszúsága 78 kilométer volt.

RENDKÍVÜLI A VONAL JELENTŐSÉGE SZEGED ÉS KÖRNYÉKE HELYTÖRTÉNETÉBEN

A vonal rendkívüli jelentőségű volt a szegedi és Csongrád megyei helytörténetben. A szórványtanyákból a kisvasút állomásai mellett alakultak ki azok a települések (Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom, Ruzsa), amelyek 1950-től kezdve folyamatosan önállósodtak és elszakadtak Szegedtől. Ezeket a településeket a kisvasút hozta létre. Először az iskola települt az állomás mellé, majd a tejátvevő, a gabonaraktár, majd a malom, az orvosi rendelő, a piac és így tovább. 1975-ben azonban ezt a kisvasutat is elérte a vég: megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút. Pontosan 1975. augusztus 31-én szűnt meg.