Szabó Zoltánt 2002. március 6-án vették őrizetbe négy nő meggyilkolásának gyanújával. A „balástyai rém” néven elhíresült sorozatgyilkos ügye máig a dél-alföldi bűnügyi krónika egyik legsötétebb fejezete – a helyiek számára pedig feldolgozatlan trauma.
Ma van 24 éve annak, hogy egy csendes dél-alföldi település neve örökre összeforrt egy megrázó bűnüggyel. 2002. március 6-án vették őrizetbe Szabó Zoltánt, akit később „balástyai rémként” ismert meg az ország. Tettei nemcsak a nyomozókat, hanem az egész országot sokkolták, és mély sebet hagytak a dél-alföldi falu közösségének emlékezetében.
A TANYAVILÁG TOLVAJA
Szabó Zoltán a környéken ismert figura volt. Az alföldi tanyavilágban élt, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. A helyiek sokáig inkább kisebb lopásairól ismerték, ezért a környéken gyakran csak a „tanyavilág tolvajaként” emlegették.
NÉGY NŐT GYILKOLT MEG ALIG HÁROM ÉV ALATT
Előélete azonban korántsem volt makulátlan. Korábban már elítélték egy hatvanéves nő megerőszakolásáért. A bíróság által megállapított tényállás szerint 1998 áprilisa és 2001 augusztusa között négy nőt gyilkolt meg Balástya környékén.
ELÁSTA A HOLTTESTEKET
A nyomozás 2002 tavaszán jutott el a legintenzívebb szakaszába. Szabó Zoltánt március 6-án vették őrizetbe, majd két nappal később elrendelték az előzetes letartóztatását. A kihallgatások során megtört: több gyilkosságot is beismert, és a nyomozókat elvezette a tanyája környéki területekre, ahol megmutatta az áldozatok elásott holttesteinek helyét.
A hetekig tartó helyszíni kutatások – a földmunkagépek zaja, a rendőrök jelenléte – mélyen beégtek a helyiek emlékezetébe.
VISSZAVONTA A VALLOMÁST
A történet azonban váratlan fordulatot vett: Szabó később visszavonta korábbi beismerő vallomásait, és a gyilkosságokat két másik férfira próbálta hárítani. A rendőrség ennek ellenére 2002 decemberére lezárta a nyomozást, és öt rendbeli emberölés, valamint lőfegyverrel való visszaélés miatt vádemelési javaslatot tett az ügyészségnek.
JOGERŐS ÍTÉLET 2004-BEN
A jogerős ítéletet 2004. szeptember 10-én hozta meg a Szegedi Ítélőtábla. Szabó Zoltánt több emberen, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A bíróság a legsúlyosabb kitételt is kimondta: a férfi feltételesen sem bocsátható szabadlábra.
Hegedűs István tanácselnök az ítélet indoklásakor hangsúlyozta: a bíróságnak „olyan határozatot kellett hoznia, amely kizárja, hogy Szabó Zoltán a társadalom tagjai közé visszatérjen”.
ISMERETSÉG VAGY KÖZÖS ÜZLET ÜRÜGYÉN CSALTA EL A NŐKET
A bírósági tényállás szerint az áldozatait ismeretség vagy egy közös „üzlet” ígéretével csalta a tanyájára. Az egyik nőt például rávette, hogy vegyen fel több mint 300 ezer forintot, majd megölte és elvette a pénzt.
FELDOLGOZHATATLAN TRAUMA
„Nemcsak úgy gondolom, hanem biztosan tudom, hogy Szabó Zoltán több embert ölt meg annál a hatnál, akiket beismert. Erre utalásokat is tett a kihallgatások során” – mondta az Origónak Palatinusz Gábor, az egyik nyomozó, aki részt vett az elfogásában.
UTOLSÓ FEJEZET A SZEGEDI CSILLAG BÖRTÖNBEN
2016. december 5-én éjjel Szabó Zoltán és cellatársa, a „gyálaréti családirtóként” ismert Miklósi Viktor Gábor a börtön legszigorúbban őrzött részlegén öngyilkosságot követtek el. Holttestükre másnap reggel találtak rá. A büntetés-végrehajtás tájékoztatása szerint rabruhájukból készítettek kötelet. Bár a személyzet azonnal megkezdte az újraélesztést, már nem tudták megmenteni őket.
