Időutazás a szegedi főút fejlesztésekor: különleges régészeti leletekre bukkantak a szakemberek

Az Építési és Közlekedési Minisztérium által megvalósuló “Szegedi Ipari Park közlekedési kapcsolatainak fejlesztése az 5. sz. főút négysávos fejlesztésével” című projekt régészeti munkái során egészen különleges leletekre bukkantak a szakemberek.

Az efféle beruházásoknál kötelező a régészeti feltárás; ennek köszönhetően derülhetnek ki olyan titkok, amelyek évszázadok, vagy akár évezredek óta rejtőznek a föld alatt – részletezi a Magyar Közút Nonprofit Kft közösségi oldalán.

GAZDAG TÖRTÉNELMI MÚLT

Gondoljunk csak bele: ugyan hány autós és kamionsofőr haladhatott már el ezeken a területeken úgy, hogy sejtelme sem volt arról, hogy az aszfalt alatt néhány méterrel lejjebb arany ékszerek, ősi tárgyak és több mint ezeréves történetek pihennek – teszi fel a kérdést az oldal.

A térség ráadásul különösen gazdag múlttal rendelkezik: a Szegeden készülő BYD-gyár területén egy 1400–1500 éves temetőt tártak fel, több mint 150 sírral. Előkerültek arany fülbevalók és egy különleges, Bizánci Birodalomból származó kis csengő is.

ELKÉPESZTŐ RÉGÉSZETI FELFEDEZÉS

A fotók az 5. számú főút 163+000 km szelvényének környezetében készültek, ahol a négynyomúsítás során egy avar kori temető feltárása zajlik. Emellett a „Szeged 502. számú főút 2×2 sávos meghosszabbításának megvalósítása” projekt során talált régészeti leletekről is készültek képek – itt nemcsak avar, hanem honfoglalás kori emlékek is előkerültek, például női ingnyakveretek és lószerszámok.

MIÉRT IZGALMAS EZ?

Ezek a felfedezések emlékeztethetnek minket arra, hogy minden fejlesztés egyben lehetőség is arra, hogy jobban megismerjük a múltunkat. Mert úgy látszik, néha egy útépítés kell ahhoz, hogy kiderüljön, milyen történetek lapulnak a talpunk alatt.

Fotók: Sóskúti Lóránt (Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Régészeti Intézet) és Botos Éva, szegedi minőségvizsgálati laboratórium laboratóriumi vezetője