Rovó László: a Szegedi Tudományegyetem most azt teszi a csúcstechnológia korában, amit Klebelsberg Kunó tett Trianon után, szellemi erőközponttá emeli a várost

A Szegedi Tudományegyetem most azt teszi a csúcstechnológia korában, amit Klebelsberg Kunó tett Trianon után: szellemi erőközponttá emeli a várost – mondta a szegedi egyetem rektora, Rovó László az Indexnek, aki arról is beszélt, hogy miért igazságtalan az Erasmus-kizárás, és hogyan vásárolnak milliárdos eszközöket saját pénzből.

A lap emlékeztet, hogy a Szegedi Tudományegyetem több nemzetközi rangsorban is a világ intézményeinek felső két-három százalékában van, de a rektor szerint nem ez számít, hanem hogy Magyarország hasznára legyenek, tevékenységüknek tényleges társadalmi haszna legyen. 

SZELLEMI KÖZPONT SZEGEDEN

“Amikor az egyetem elődintézménye Kolozsvárról Szegedre települt, Klebelsberg úgy gondolta, hogy a Trianon utáni nyomorúságos helyzetből egyetlen úton lehet kitörni: ha szellemi központot hozunk létre” – magyarázta a rektor a lapnak. Ennek szellemében működik ma is az egyetem: mindent megadnak a kutatóknak, hogy ne adminisztrációval és forrásszerzéssel kelljen tölteniük az idejüket, hanem azzal, amihez a legjobban értenek.

AZ ERASMUSBÓL VALÓ KIZÁRÁS

Az alapítványi modellváltás következményeként a Szegedi Tudományegyetem – más magyar intézményekkel együtt – 2022 óta nem vehet részt az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Az Európai Bizottság a kuratóriumok összetételét kifogásolta. Rovó László ezt nehezen érthetőnek tartja. Szerinte helyes lett volna, ha ezt a kérdést intézményenként, egyedileg vizsgálják meg, nem pedig „fűnyíróelv alapján” hoznak döntést mindenkiről. 

„Nemrég voltam Portóban kilenc egyetemi partnerünkkel, és láttam az arcukon: ők sem értik, mi történt itt, hiszen ez feldolgozhatatlan számukra is”

– mondta a rektor, majd kiemelte, hogy amikor Emmanuel Macron európai egyetemi szövetségeket hozott létre, az volt a célja, hogy akkora egyetemi komplexumok jöjjenek létre Európa-szerte, amelyek fel tudják venni a versenyt az amerikai és távol-keleti intézményekkel. 

“Amikor megpróbálják kizárni a magyar egyetemeket ebből, az legalább akkora vérvesztés az európai tudomány számára, mint nekünk” – fogalmazott. Rovó László szerint számukra az jelenti az előnyt, hogy más irányokban is tudnak tájékozódni. “Egyetemünk működése, az oktatás-kutatás-gyógyítás missziója nem függhet a napi politikától” – hangsúlyozta a Rovó László. Minden olyan hallgatót támogatnak a külföldi tanulmányokban, aki arra érdemes, a kormányzati programok segítségével. A modellváltás előnyei már látszanak az egyetemen: a források két és félszeresére nőttek. 

FORRÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK

A modellváltás utáni új forrásokból olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. “Olyan eszközöket vásároltunk saját forrásból, mint például egy hatalmas, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógép” – emelte ki a rektor, majd hozzátette, hogy z egyik legnagyobb kihívás ma az, hogy senki sem tudja pontosan, mi is a mesterséges intelligencia, és merre tart a fejlődés. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy saját rendszerrel rendelkezzenek, ahol a kutatók önállóan vizsgálhatják a folyamatokat, nem csak egy felhőalapú szolgáltatás korlátozott felületén keresztül. A rektor elmondta, hogy hamarosan átadják a világ egyik legmodernebb krio-elektronmikroszkópiás központját is, amely molekuláris, sőt akár atomi szinten teszi láthatóvá a biológiai-fizikai-kémiai folyamatokat. “A technológia felfedezése öt-hat évvel ezelőtt Nobel-díjat ért, most pedig a legújabb generációját vettük meg” – hangsúlyozta az Indexnek.  

A BYD ÉS SZEGED

A BYD és a Rheinmetall szegedi megjelenése kapcsán Rovó László kiemelte: az egyetem egyik alapvető feladata, hogy magas szinten képzett szakembereket adjon a régiónak. Vannak olyan hallgatók, akik már most kínaiul tanulnak Szegeden. „Amikor bejön egy olyan cég, amely Magyarországon rengeteg ember számára az életmódját vagy a jövőjét biztosítja, természetes, hogy meg kell tanulni kínaiul – ugyanúgy, ahogy korábban angolul vagy németül tanultak, amikor angol vagy német cégek jöttek” – világított rá az Indexnek Rovó. Habár szerinte hamarosan kevésbé lesz szükség nyelvtanulásra, mert már itt vannak a valós időben fordító eszközök.

A teljes interjú itt találod.