Rendkívüli és súlyos helyzetről számolt be keddi bejegyzésében a Magyar Orvosi Kamara a hódmezővásárhelyi és makói kórházi ellátással kapcsolatban. A szervezet szerint az ellátás működőképessége jelenleg nagyrészt az orvosok „lelkiismeretén és hivatástudatán” múlik.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a magyar egészségügy általános munkaerő- és forráshiányos helyzetében előfordulnak működési zavarok, azonban bizonyos ponton túl „a nyilvánosság tájékoztatása szükséges”. Mint írják: „Közérdek, hogy a lakosság megfelelő információkkal rendelkezzen az egészségügyi ellátásának helyzetéről.”
SZERZŐDÉSEK NÉLKÜL MARADT ORVOSOK
A kamara szerint a Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ intézményeiben március közepére alakult ki kritikus állapot. Állításuk szerint „március 15-től a kórház vezetése ugyanis nem szervezte meg a betegellátást, egyszerűen nem kötött szerződést az orvosok jelentős részével”.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a betegellátás a közlemény szerint csak rendkívüli körülmények között maradt fenn: „A betegek ellátása csak azért valósult meg, mert az orvosok jelentős része a jogszerű kereteken túl is, lelkiismereti okból bement dolgozni, különben nem lett volna orvos a műszakban, ügyeletben.”
TÖMEGES TÖBBLETMUNKA-FELMONDÁS ELŐZTE MEG
A kialakult helyzet előzménye egy még januárban indult folyamat volt. A kamara beszámolója szerint „67 orvos és egészségügyi szakdolgozó – köztük sebészek, belgyógyászok, aneszteziológusok és radiológusok – mondták fel az önként vállalt többletmunkát”.
A döntés hátterében több, a munkakörülményeket érintő intézkedés állt. A közlemény szerint az intézményvezetés „több osztályon egyoldalúan csökkentette az ügyeleti díjazást”, emellett „az ügyelet után járó kötelező pihenőidőt ledolgoztatta”, valamint „az évek óta ki nem adott szabadságokat eltörölte”.
A többletmunka felmondása március 1-jén lépett hatályba, ami után „a betegellátás korábbi formája és szintje nem volt fenntartható”.
KIMERÜLT MUNKAIDŐK, ELMARADT MEGOLDÁSOK
A kamara szerint a kórház vezetése ideiglenes intézkedésekkel próbálta kezelni a helyzetet, de ezek nem bizonyultak elegendőnek. „A kórház vezetése először műszakos beosztást rendelt el, majd – amikor az orvosok teljes munkaidejét elhasználta – nem gondoskodott semmilyen jogszerű megoldásról.”
A közlemény egyik legsúlyosabb állítása szerint „a kórház vezetősége az általa irányított intézmény betegeinek sorsát szerződés nélküli munkára építette”.
NEM RENDKÍVÜLIEK A KÖVETELÉSEK
A kamara hangsúlyozza, hogy az érintett orvosok követelései nem tekinthetők túlzónak: „Követeléseik nem rendkívüliek: a hatályos jogszabályokban biztosított munkajogi és pihenőidőre vonatkozó garanciák érvényesítését kérik.”
A szervezet kiemeli azt is, hogy az orvosok eddig is jelentős terhelés mellett dolgoztak az ellátás fenntartásáért.
HATÓSÁGI BEAVATKOZÁST KÉRNEK
A kialakult helyzet miatt a Magyar Orvosi Kamara hivatalos lépéseket sürget. A közlemény szerint „a betegek és kollégáink jogainak biztosítását, a kialakult helyzet kivizsgálását” kérik a Belügyminisztériumtól és az egészségügyi intézmények működtetéséért felelős Országos Kórházi Főigazgatóságtől.
RENDSZERSZINTŰ PROBLÉMÁK
A kamara bejegyzése nemcsak egy konkrét intézmény problémájára világít rá, hanem tágabb összefüggésbe is helyezi azt. A közlemény elején hangsúlyozott „munkaerő és forráshiányos helyzet” arra utal, hogy az eset nem elszigetelt jelenség lehet, hanem a magyar egészségügy strukturális nehézségeinek egyik megnyilvánulása.
