Újabb törvényjavaslat: betiltják a gigaplakátokat, reklámhálókat, és megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról került ki a Parlament oldalára egy törvényjavaslat, ami lényegében véget vetne a gigaplakátok elleni harcnak. Sőt, nem csak ennek, hanem a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is.
A friss javaslat meghatározza, hol lehet elhelyezni közterületen vagy közterületről látható helyen reklámot: „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen”. Azaz a homlokzati reklámeszközökre elhelyezett gigaplakátoknak, reklámhálóknak úgy tűnik, végük lesz. A javaslat azt is kimondja, hogy a reklámfelület nem lehet 15 négyzetméternél nagyobb – írja a Telex.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTENEK
A törvényjavaslat szerint a közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontatása a kormányhivatalok helyett az illetékes önkormányzatokhoz kerülne. A lap szerint a módosítás elfogadása után már eleve az önkormányzatoknál kell kezdeményezni, hogy reklámeszközt egyáltalán közterületen el lehessen helyezni. Az érintett önkormányzat pedig településképi bejelentési eljárás során dönt majd az ügyben.
SZEPTEMBER VÉGE A HATÁRIDŐ
A javaslat kemény határidőt szab a gigaplakátok lebontására: az előírásnak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. szeptember 30-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását, valamint 100000 forintig terjedő helyszíni bírságot, és négymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki – akár többször is.
REKLÁM ÉS MÉDIA
A sajtótörvény is módosulna. A lényege, hogy „médiatartalom részeként tilos olyan politikai reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul. E tilalom kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas.”
Hasonlóan egészülne ki a választási törvény is: „a plakát tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. A plakáton nem jeleníthető meg olyan kép, amely valótlan vagy megtévesztő módon ábrázolja a valóságot, és az előbb felsorolt célok vagy hatások kiváltására alkalmas. A plakáton nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.”
MEGSZŰNHET A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL
Egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, ami megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
“Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált. A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre. Mivel a fenti tevékenység nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ezért az Országgyűlés e törvénnyel megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatal”
– írja a javaslat. A hivatal jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz.
