Május végén jelentős halpusztulást észleltek a Csongrád-Csanád vármegyei Felgyői-víztározón, ahol becslések szerint 3-4 mázsa ezüstkárász pusztult el. A jelenség elsősorban ezt a halfajt érintette, más halakból csak elvétve találtak elhullott példányokat. A helyi tapasztalatok szerint a hirtelen felmelegedés, az azt megelőző változékony időjárás, valamint a sekélyebb vízterületeken és a csatornarendszerben kialakult kedvezőtlen oxigénviszonyok egyaránt szerepet játszhattak a tömeges pusztulásban. A tetemek eltávolítását a sűrű nádas és a nehezen megközelíthető partszakaszok nehezítik, ám a területen élő madarak szerencsére hozzájárulnak az elhullott halak eltakarításához.
Halpusztulást észleltek május 30-án a Csongrád-Csanád vármegyei Felgyői-víztározón. A történtekről a Pecaverzum számolt be, amelynek Horváth Lajos, Felgyő polgármestere nyilatkozott. A becslések szerint 3–4 mázsa ezüstkárász pusztulhatott el a vízterületen. A polgármester szerint a halpusztulás időben egybeesett egy hirtelen felmelegedési periódussal, amelyet változékony időjárás előzött meg. Ez az ívási időszak körülményeit is befolyásolhatta. A Pecaverzum beszámolója alapján a kárászok a sekélyebb részekre és egy csatornarendszerbe húzódtak, ahol kedvezőtlen életfeltételek alakulhattak ki. A csatornába a közeli kertészet termálvízkútjából származó víz is bekerül, amely a helyi tapasztalatok alapján éjszaka sem biztosít megfelelő oxigénszintet, így ez is hozzájárulhatott a pusztuláshoz.
FŐKÉNT AZ EZÜSTKÁRÁSZT ÉRINTETTE
Horváth Lajos a Pecaverzumnak elmondta, hogy az elhullás szinte kizárólag az ezüstkárászt érintette.
„Nagyon kevés ponty hullott még el. Állítólag valaki látott egy harcsát, de azt nem tudták nekem megmutatni. Csak az ezüstkárászt érintette, ami sok helyen pusztul országszerte”
– fogalmazott a településvezető.
NEHÉZ A TETEMEK ELTÁVOLÍTÁSA
A területen megkezdődött az elhullott halak összegyűjtése, azonban a partot benövő sűrű nádas és a nehezen megközelíthető partszakaszok jelentősen lassítják a munkát. A vízfelszínen ugyanakkor nagy számban jelentek meg sirályok és gémek, amelyek természetes módon részt vesznek az elhullott halak eltávolításában.
NEM ELŐSZÖR FORDUL ELŐ HASONLÓ ESET
A 27 hektáros víztározó jelenleg nem áll horgászati hasznosítás alatt, ráadásul nagy része nehezen megközelíthető, gyakorlatilag csak a zsilip környéke járható be.
A polgármester felidézte, hogy korábban is előfordult már halpusztulás a víztározón. Elmondása szerint mintegy hat évvel ezelőtt a sirályok nagy tömegben a vízre szálltak, és a halakat a zsilip környékére szorították.
FOTÓK A TISZAI ÁRTÉRBŐL
A halpusztulási jelenségekről szerkesztőségünk is kapott fotókat Kristóf József természetfotóstól. A felvételek a Tisza árterében készültek. Hálásan köszönjük a képeket!
