Vége a fix 3 százalékos kamatnak: a Tisza-kormány milliárdos megtakarítást vár a Széchenyi Kártya Program módosításától
Jelentősen átalakul a Széchenyi Kártya Program több likviditási célú hitelkonstrukciója: a fix 3 százalékos kamatozás helyét változó kamatozás veszi át, amely a háromhavi BUBOR-hoz igazodik majd. A módosítás célja a költségvetési terhek csökkentése és annak megakadályozása, hogy a támogatott hiteleket egyes vállalkozások befektetési célokra használják fel. A változások az új szerződésekre vonatkoznak, miközben a kormány szerint a vállalkozások számára továbbra is kedvező finanszírozási lehetőségek maradnak elérhetők.
A Portfolio beszámolója szerint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium módosítja a Széchenyi Kártya Program több likviditási hiteltermékének kamatfeltételeit. A döntés értelmében a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ esetében megszűnik a fix 3 százalékos ügyfélkamat. A konstrukciók kamata a jövőben a háromhavi BUBOR-hoz igazodik, amely jelenleg 5,89 százalékos szinten áll.
MIÉRT DÖNTÖTTEK A MÓDOSÍTÁS MELLETT?
A Portfolio cikke szerint a minisztérium azzal indokolta a változtatást, hogy a támogatott hitelprogram fenntartása jelentős költségvetési terhet jelentett. A kamattámogatás évente mintegy 150 milliárd forintba került az államnak, a korábbi nyilatkozatok alapján a program teljes költsége pedig ennél is magasabb lehetett.
A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes vállalkozások nem kizárólag működési vagy fejlesztési célokra használták fel a kedvezményes hiteleket. A Portfolio szerint előfordult, hogy a cégek az alacsony kamatozású kölcsönökből magasabb hozamú állampapírokat vásároltak, így gyakorlatilag kockázatmentes nyereségre tettek szert a kamatkülönbözet révén.
KÖLTSÉGVETÉSI MEGTAKARÍTÁST VÁRNAK
A Portfolio tudósítása szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy az intézkedés a jövő évi költségvetés számára közel 70 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházási célú hitelprogramok megmaradnak, emellett az MFB az uniós RRF-források felhasználásával új finanszírozási programot dolgozhat ki a kis- és középvállalkozások számára.
MIKORTÓL ÉLNEK AZ ÚJ SZABÁLYOK?
A Portfolio cikke szerint a változások a 2026. július 15. után megkötött szerződésekre vonatkoznak. A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében még a korábbi, fix 3 százalékos kamatozású feltételek alkalmazhatók, míg a június 19. után benyújtott kérelmekre már az új szabályok vonatkoznak.
A kormány álláspontja szerint a módosítás egyszerre csökkentheti a költségvetési kiadásokat, mérsékelheti a támogatott hitelek spekulatív felhasználását, miközben a vállalkozások számára továbbra is a piaci hiteleknél kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket biztosíthat.
