Sulyok Tamás köztársasági elnök reagált az Alaptörvény tizenhatodik módosítására, amely új korlátot vezet be a miniszterelnöki tisztség betöltésére. Az Országgyűlés döntése értelmében a jövőben nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen már legalább nyolc éven át betöltötte ezt a tisztséget. Az államfő közölte, hogy az alaptörvény-módosítás megfelelt az elfogadására vonatkozó eljárási követelményeknek, ezért aláírta azt és elrendelte kihirdetését. A közlemény ugyanakkor kitér arra is, hogy a szabályozás európai összevetésben rendkívül szokatlan megoldásnak számít, valamint érinti a parlamentáris kormányzás és a demokratikus döntéshozatal szempontjait is.
A közlemény elején a Sándor-palota rögzíti, hogy a köztársasági elnök hatásköre az Alaptörvény módosítása esetén korlátozott.
„A köztársasági elnök az Alaptörvény módosítását kizárólag a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekre tekintettel vizsgálhatja.”
A közlemény szerint az államfő megállapította, hogy a módosítás megfelelt ezeknek a követelményeknek.
NYOLC ÉV A FELSŐ KORLÁT
A közlemény ismerteti az elfogadott módosítás egyik legfontosabb elemét is:
„Az alaptörvény-módosítás keretében az Országgyűlés döntött arról, hogy nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.”
A szöveg kitér arra is, milyen indokkal fogadta el az Országgyűlés a módosítást.
„Az alaptörvény-módosítás indokolása értelmében e módosítást az alkotmányozó a jogállamiság és a demokrácia alkotmányos elveinek védelme érdekében tartotta szükségesnek.”
SZINTE EGYEDÜLÁLLÓ A SZABÁLYOZÁS
A Sándor-palota közleményében azonban azt állítja, hogy a választott szabályozási megoldás európai és világviszonylatban is szinte egyedülállónak tekinthető. A közlemény ezt követően a parlamentáris demokráciák működésének általános elveire tér ki; mint írják:
„A parlamentáris kormányforma alapja, hogy a miniszterelnök és a Kormány megbízatása az Országgyűlés bizalmának függvénye, amely a Kormány Országgyűlés irányába fennálló felelősségével párosul.”
PARLAMENTÁRIS DEMOKRÁCIÁKBAN NEM JELLEMZŐ
A közlemény szerint a miniszterelnöki ciklusok számának vagy időtartamának korlátozása nem tekinthető bevett gyakorlatnak az európai parlamentáris rendszerekben.
„Az Országgyűlés ellenőrző funkciójára tekintettel a miniszterelnöki ciklusra vonatkozó korlátozást sem korábban Magyarországon, sem jelenleg más, európai parlamentáris demokráciában nem tekintették, illetve nem tekintik szükségesnek.”
A közlemény a demokratikus legitimáció kérdését is érinti.
„Ami a demokrácia alkotmányos elvét illeti, az Országgyűlés azon döntése, hogy megválassza a miniszterelnököt, éppen a népakarat egyik legjelentősebb, közvetett megnyilvánulásának tekinthető. A miniszterelnöki ciklusok korlátozása egyben e döntés korlátozását jelenti.”
A VÁLASZTÁS FELTÉTELEI NEM MÓDOSULNAK
A közlemény hangsúlyozza:
„Az alaptörvény-módosítás hivatalban lévő miniszterelnök fennálló hivatali idejét nem befolyásolja, a miniszterelnökké választás feltételeit a jövőre nézve változtatja meg, kizárólag e korlátozás szempontjából bír jelentőséggel a rendszerváltás óta betöltött miniszterelnöki megbízatások időtartama.”
ALÁÍRTA ÉS KIHIRDETÉSRE ELRENDELTE
A közlemény végén a köztársasági elnök rögzíti döntését az Alaptörvény módosításának sorsáról.
„Mindezek figyelembevételével a köztársasági elnök az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének megfelelően az Alaptörvény módosítását aláírta és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését.”
