Az országos adatok alapján jelenleg még nincs járvány, de a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb mérései szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja már kismértékű emelkedést mutat. Az előttünk álló hetek légzőszervi betegségeivel kapcsolatos kilátásokról Dr. Rusvai Miklós, víruskutató beszélt az Indexnek.
Rusvai úgy véli, hogy az elmúlt négy év tapasztalatainak megfelelően idén is a koronavírus fogja indítani az őszi légzőszervi járványhullámot. A betegségszámok és az orvoshoz fordulók száma várhatóan szeptember második felétől fokozatosan emelkedik majd.
NINCS OK PÁNIKRA
Aggodalomra vagy pánikra azonban nincs ok, hiszen a Covid már enyhe lefolyású lesz, mert az elmúlt egy évben nem alakult ki olyan figyelemreméltó vagy aggályosan új variáns, amely jelentősen eltérne a tavalyi törzsektől. A jelenlegi variánsok már nem okoznak súlyos tüdőgyulladást vagy a járvány kezdetén megismert gyakori citokinvihart; a betegség belesimul a szokásos náthavírusok közé. A lehetőséget, hogy egyáltalán visszatérhet-e olyan erejű Covid-variáns, mint amilyen az első, vagyis a vuhani volt, a virológus teljességgel kizárta. Súlyos megbetegedés csak veszélyeztetett, meglévő társbetegségekkel küzdő betegeknél alakulhat ki.
MAGYARORSZÁGRÓL INDULT A NYUGAT-NÍLUSI LÁZ EURÓPAI TERJEDÉSE
A lap azt írja, hogy a műsor egyik legérdekesebb szakmai vetülete a nyugat-nílusi láz európai terjedése volt. A műsorban bemutatott, mintegy negyedszázados adatgyűjtésen alapuló, kutatási videó – amely dr. Nagy Anna (NNGYK) és kutatócsoportja munkáját, valamint a széles körű nemzetközi összefogást dicséri – meglepő tényt tárt fel: a nyugat-nílusi láz európai járványa genetikai nyomkövetés alapján Magyarországról indult ki. Bakonyi Tamás állatorvos mutatta ki először a kórokozót 2002-ben, aminek köszönhetően Magyarország ma a nyugat-nílusi láz víruskutatásának egyik fellegvára.
Rusvai szerint az esetek 95 százaléka teljesen tünetmentes vagy enyhe fáradtsággal jár, de előfordulhat fejfájás, hőemelkedés, izomfájdalom. Csupán az esetek csekély hányadában alakul ki súlyos idegrendszeri szövődmény – a diagnosztizált, kórházba kerülő súlyos betegek körében azonban a halálozás eléri az 5-10 százalékot.
AZ OLTÁSELLENESSÉG VESZÉLYEI
A víruskutató a lapnak aggodalmát fejezte ki a globálisan növekvő oltásellenesség miatt is, amit azzal magyarázott, hogy az emberek a kötelező gyermekkori védőoltásoknak köszönhetően ma már nem tapasztalják meg a halálos fertőző betegségek közvetlen jelenlétét.
“Az emberek nem fogják fel, hogy a gyermekkori kötelező vakcinázás eredménye az, hogy nálunk nem halnak meg tömegesen gyerekek kanyaróban vagy gyermekbénulásban”
– fogalmazott Rusvai Miklós, kiemelve, hogy a szerzett immunitás genetikailag nem öröklődik, így az oltási fegyelem feladása beláthatatlan következményekkel járhat. A teljes interjút ITT tudod megnézni.
