Fendler Judit: a négy modellváltó orvosegyetem vezetői között ma aligha van olyan, ami vissza szeretne térni a korábbi, kincstári logikára épülő működéshez

Ma már senki nem akar visszamenni a régi rendszerbe – mondta Fendler Judit, az SZTE kancellárja a Medicalonline-nak adott interjújában. A kancellár szerint egy olyan intézmény esetében, amely egyszerre végez betegellátást, kutatást és oktatást, a döntési rugalmasság nem kényelmi kérdés, hanem versenyképességi feltétel.

Mint ismert, a Szegedi Tudományegyetem 2021-ben, az utolsó körben váltott alapítványi működésre, miközben az elmúlt években az ország egyik legaktívabb egészségügyi integrációs központjává vált. Többek között erről a modellváltásról, és a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról is beszélt Fendler Judit az interjúban.

VISSZASZERVEZIK AZ EGYETEMEKET

A Tisza-kormány nemrég fogadta el azt az Alaptörvény-módosítást, amely 2027-ig teljesen felszámolná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és visszaterelné az egyetemeket az állami fenntartásba. A kancellár a fennálló struktúrával kapcsolatban azt mondta, hogy abban az időszakban, amikor az átszervezés zajlott őt az érdekelte, hogy a mindennapi működés szempontjából milyen mozgásteret ad az új rendszer, a tapasztalata pedig az, hogy a gazdasági társasági modell jelentősen növelte az egyetem cselekvőképességét.

“Az alapítvány csak a fenntartónk, az egyetemet elsősorban az vitte előre, hogy a merev költségvetési intézményi modell helyett egy, az egyetem méretéhez és működéséhez jobban illő keretrendszerben dolgozhattunk. Volt értelme gazdálkodni, takarékoskodni, gyorsabban tudunk döntéseket hozni, rugalmasabban reagálunk a változó környezetre, és olyan fejlesztéseket is el tudunk indítani, amelyek korábban sokkal hosszabb előkészítési folyamatot igényeltek volna” – mondta Fendler, majd kiemelte, hogy az autonómia éppen Szegeden semmit nem változott a 2021 előttihez képest, hiszen a kuratórium nem korlátozta egyik választott szerv létszámát, működését, és összetételét sem, és nem bírálta felül a döntéseiket.

ALIGHA VAN OLYAN, AKI VISSZATÉRNE

“Én azt nézem, hogy az egyetem képes-e saját stratégiát alkotni és végrehajtani. Szegeden olyan beruházások, szervezeti átalakítások és fejlesztések valósultak meg az elmúlt években, amelyekhez közösen meghozott gyors döntésekre és hosszú távú gondolkodásra volt szükség. Emellett jelentősen emelni tudtuk a béreket és csaknem duplájára nőtt a karok költségvetése. Az alapítvány nem maga az egyetem, hanem annak fenntartója, és mi Szegeden tudatosan arra törekedtünk, hogy ne épüljön ki párhuzamos bürokrácia. A kuratórium nem külön szervezetként működik az egyetem fölött, hanem szorosan együtt dolgozik az intézménnyel.

A négy modellváltó orvosegyetem vezetői között ma aligha van olyan, ami vissza szeretne térni a korábbi, kincstári logikára épülő működéshez.

Egy olyan intézmény esetében, amely egyszerre végez betegellátást, kutatást és oktatást, a döntési rugalmasság nem kényelmi kérdés, hanem versenyképességi feltétel” – véli a kancellár.

AZ A BIZONYOS MATEK

A KEF-rendszerről is elmondta a véleményét a kancellár. Az interjúban kiemelte, hogy “amikor a KEF-struktúra elindult, a kórházaknak azt mondták: nektek ez ingyen van, a számlát a központ állja. Csakhogy amikor a négy modellváltó orvosegyetem leült és elkezdett számolni, kiderült, hogy a valós költségek és a finanszírozás között jelentős különbség van, tőlünk elvonnák a forrásokat, külső – feltehetőleg egy – szolgáltató dolgozna a takarításban, az őrzés-védelemben, a karbantartásban, miközben a mi hatalmas infrastuktúránk kiszolgálásának kontrollja kikerülne a kezünkből. Így a négy klinikai központ kimaradhatott a központosításból 2023-ban, de jeleztük, hogy az egyetemi klinikáknak ezzel a megoldással egy nem kompenzált költsége keletkezik. Leadtuk a Belügyminisztérium felé a valós, tételes költségeinket, ehhez képest a szükséges forrásoknak nagyjából a 70 százalékát kaptuk meg. Közben a kórházak ellátása az eredeti költséghez képest tudomásom szerint jelentősen megnőtt, csak ezt a tételt nem látta senki, mert a KEF fizetett központilag a szolgáltatásért. 2025 végén a négy egyetem közös levélben fordult a belügyminiszterhez, jelezve, hogy ez a konstrukció számunkra fenntarthatatlan és elfogadhatatlan, a többi intézményhez képest jóval több költség jelenik meg nálunk úgy, hogy közben kiderült, hogy az összes egyetem olcsóbban látja el ezeket a feladatokat, mint a KEF-es szolgáltató. Mindeközben ezt rendre bizonygattuk is állandó kimutatásokkal, mert a KEF szolgáltatója azt közvetítette a kormányzat felé, hogy az egyetemek rosszul számolnak, és a központi rendszer valójában olcsóbb” – mondta Fenler Judit.

NEM MINDEGY, HOGY VALAKI EGY IRODÁT TAKARÍT, VAGY EGY STERIL MTŐT

Fendler szerint úgy tudták megdönteni a KEF számait, hogy transzparens táblázatokat készítettek például a klinikai takarítás négyzetméterárairól. Mert, mint a kancellár mondta, nem mindegy, hogy valaki egy irodát takarít, egy általános kórtermet vagy egy steril műtőt.

“A KEF által használt összehasonlításokban az irodai takarítás nettó árszintje jelent meg referenciaként, miközben a kórházi higiénia teljesen más kategória. Egy steril műtő takarítása nem ugyanaz a szolgáltatás, mint egy adminisztratív iroda felmosása. Amikor a valós adatokat egymás mellé tettük, világosan látszott, hogy az így kimutatott „olcsóság” valójában csak papíron létezett, a gyakorlatban a valós adatok mást mutattak.  Szerencsére amikor ezek az összehasonlító adatok eljutottak a minisztériumi döntéshozókhoz, végül megértették az érveinket, de sajnos nem változtattak. A számok azt mutatták, hogy az egyetemek ezeket a szolgáltatásokat saját kézben jobb minőségben és kedvezőbb költségszinten képesek működtetni, mint a KEF által megbízott cégek. Nem beszélve arról, hogy mi Szegeden saját munkaerővel végezzük a feladatokat, megspórolva az ÁFA-t és a vállalkozó hasznát” – mondta Fendler Judit, aki azt is kiemelte, hogy tudatos döntés volt, hogy ezeket a területeket megvédik.

A teljes interjút ITT találod.