Gulyás Gergely: a Tisza önkényuralomra törekszik, tüntetést szervez a Fidesz és a KDNP az Alaptörvény-módosítás ellen
A Fidesz és a KDNP csütörtökre tüntetést hirdetett a tervezett Alaptörvény-módosítás ellen – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely és Rétvári Bence, a két kormánypárt frakcióvezetője. A bejelentésre rövid időn belül Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki azt írta: „még Isztambulban is hangosan felnevettek” a hír hallatán.
Gulyás Gergely szerint a tervezett Alaptörvény-módosítás példátlan mértékű hatalomkoncentrációt jelentene. Úgy fogalmazott: a tizedik parlamenti ciklus zajlik Magyarországon, és bár eddig hat ciklusban volt kétharmados parlamenti többség, egyetlen kormány sem élt vissza ennyire a felhatalmazásával. A frakcióvezető úgy véli, a javaslat „megalázza a köztársasági elnöki intézményt”, mivel lehetővé tenné az államfő erőszakos eltávolítását. Emellett kifogásolta, hogy a képviselői cikluskorlátozás sértené a passzív és aktív választójogot, valamint bírálta az alkotmánybírák leváltására, a nemzeti vagyonra és a termőföldek védelmére vonatkozó módosításokat is.
A JOGÁLLAMISÁG LEBONTÁSÁRÓL BESZÉLT GULYÁS
A politikus szerint egyedül az Alkotmánybíróság hatásköreinek átalakítása tekinthető előremutató elemnek, a módosítás egészét azonban „brutális, durva, a jogállamiságot felszámoló” lépésnek nevezte. Úgy fogalmazott, a tervezet egy, „sokak által ÁVH-nak nevezett szuperügyészség” létrehozásának is megágyazna, miközben a bírói kontrollt is kiiktatná. Hozzátette: a Fidesz–KDNP frakciószövetsége a következő napokban még egyeztet a lehetséges válaszlépésekről.
CSÜTÖRTÖKÖN TÜNTETÉST TARTANAK A SÁNDOR-PALOTA ELŐTT
Gulyás Gergely bejelentette, hogy csütörtökön 18 órára tüntetést szerveznek a Sándor-palota elé. Mint mondta, mindenkit várnak, akinek fontos a jogállamiság, a demokratikus választások védelme, a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének megőrzése, valamint a nemzeti vagyon és a termőföld alkotmányos védelme.
„ÖNKÉNYURALOMRA TÖREKVÉS”
A frakcióvezető szerint a mostani módosítás már nem egyszerű politikai határátlépés, hanem az önkényuralom irányába tett lépés. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kétharmados kormányzása idején is gyakran érte őket az a vád, hogy visszaélnek a hatalmukkal, ugyanakkor állítása szerint tizenhat év alatt ehhez hasonló intézkedéseket nem hoztak.
Gulyás azt szeretné, ha a kormány visszavonná az előterjesztést. Felidézte, hogy az előző alkotmányozási folyamat során 920 ezer ember mondhatta el véleményét az Alaptörvényről, most viszont – szavai szerint – mindössze nyolc nap alatt kívánja lezárni a parlamenti többség a vitát, miközben alapvető jelentőségű szabályokat ír át.
RÉTVÁRI: NINCS EURÓPAI PÉLDA ERRE
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, pártja számára is elfogadhatatlan a Tisza Párt Alaptörvény-módosítása.
„A Tisza Párt azt ígérte a kampányban, hogy meg fogja erősíteni a demokráciát, ehhez képest most már a második alaptörvény-módosítással gyengíti azt”
– fogalmazott.
Hozzátette: szerinte már olyan szereplők is bírálják a módosítást, akik korábban nem értettek egyet a Fidesz–KDNP kormányzásával. Úgy vélte, Európában nincs példa arra, hogy visszamenőleges hatályú jogalkotással próbálják kiszorítani a politikai életből az ellenfeleket.
„Magyar Péter a saját ellensúlyait is maga akarja kinevezni”
– jelentette ki.
A BOJKOTT LEHETŐSÉGE IS FELMERÜLT
Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a parlamenti munka bojkottja, Gulyás Gergely úgy válaszolt: „minden eshetőség felmerült”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről később születik döntés.
A frakcióvezető hozzátette: amennyiben az Alaptörvény-módosítást elfogadja a parlament, további lépéseket is mérlegelnek, ezekről azonban csak később adnak tájékoztatást.
MAGYAR PÉTER IS REAGÁLT
A bejelentésre néhány perccel később Magyar Péter miniszterelnök is reagált közösségi oldalán.
„Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált” – írta, majd hozzátette:
„Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett.”
A kormányfő bejegyzése szerint éppen az ankarai NATO-csúcsra tartott, amikor megszólalt az ügyben.



