A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A hivatal feladata az elmúlt évtizedekben jogellenesen magánkézbe került közvagyon felkutatása, a felelősök azonosítása, valamint a közvagyon jövőbeni védelmének megerősítése. A tervezet alapján az NVVH önálló, a kormánytól független szervezetként működne, széles vizsgálati és nyomozati jogosítványokkal.
„Az elmúlt két évtizedben a becslések szerint 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon vándorolt jogtalanul magánzsebekbe. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata, hogy az eltűnt milliárdok nyomába eredjen, beazonosítsa a felelősöket, visszavegye a jogtalanul szerzett vagyonokat, és megelőzze, hogy a jövőben hasonló visszaélések történhessenek.”
– olvasható a kormány hivatalos oldalán. A közlemény hangsúlyozza, hogy a közvagyon védelme a jogállam alapvető feladata, és a kormány álláspontja szerint a közpénzek jogellenes felhasználásának feltárása nélkül nem képzelhető el a közbizalom helyreállítása.
A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA A KÖZVAGYON ELVESZTÉSÉRŐL
A közlemény szerint még a legóvatosabb becslések alapján is mintegy 30 ezer milliárd forint kerülhetett ki az állami vagyonból korrupciós bűncselekmények és jogellenes ügyletek következtében. A szöveg úgy fogalmaz:
„Ez a felfoghatatlan nagyságú összeg az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy fejlesztését szolgálhatta volna. Ehelyett magánvagyon lett belőle, ingatlanokat, jachtokat, sportautókat vettek belőle itthon és külföldön a hatalom kedvezményezettjei, miközben az emberek semmi hasznát nem látták sem munkájuknak, sem befektetéseiknek.”
A közlemény szerint a folyamatban nemcsak azok vettek részt, akik jogellenesen jutottak közvagyonhoz, hanem más szereplők is segítették annak működését.
A VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATAL FELADATAI
A kormány szerint társadalmi elvárás, hogy az állami vagyon visszakerüljön az államhoz, ezért kívánják létrehozni az új intézményt. A közlemény szerint az NVVH feladata lesz:
- a közpénzügyi korrupció feltárása;
- a közvagyonvesztés és vagyonkimentés vizsgálata;
- a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomainak felderítése;
- a felelősök és segítőik azonosítása és felelősségre vonása;
- a közvagyon törvényes és átlátható kezelésének elősegítése.
FÜGGETLEN SZERVEZETKÉNT MŰKÖDNE
A törvényjavaslat alapján az NVVH a kormánytól független szervezetként működne. A közlemény szerint:
„A tervezet értelmében a Hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. Az NVVH a Kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz.”
A hivatal vezetője és négy elnökhelyettese mentelmi jogot kapna és különleges rendőri védelem alatt állna. A négy elnökhelyettes közül három ügyész lenne. A közlemény szerint a hivatal munkatársai kizárólag a jogszabályoknak lennének alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnának el utasítást.
SZÉLES KÖRŰ VIZSGÁLATI ÉS NYOMOZATI JOGKÖRÖK
A törvénytervezet alapján az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot végezhet, valamint közvagyonvédelmi felügyeletet rendelhet el.
A közlemény szerint a hivatal jogosult lenne többek között:
- belépni a vizsgálattal érintett helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba;
- megvizsgálni a releváns iratokat, szerződéseket és elektronikus adathordozókat;
- ellenőrizni a felügyelet alá vont szervezetek pénzügyi eszközeit és fizetési számláit;
- nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolni;
- szükség esetén a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy más szervek közreműködését kérni.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTHATJA MEG A VEZETŐKET
A benyújtott törvényjavaslat szerint a hivatal elnökét és négy elnökhelyettesét a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül választaná meg az Országgyűlés. Az elnök évente nyilvános beszámolót készítene a hivatal tevékenységéről a parlament számára.
