A Telex szakértője, Vasárus Gábor László, geográfus szerint minél hamarabb lépni kell a városi hőszigetek kapcsán. A szakértő szerint kiváló példa erre Szeged, ahol a “nyári hőhullámok idején a téglavörös és grafitszürke burkolatokkal fedett terek sokszor inkább kazánként működnek, mintsem közösségi térként”.
A városi hősziget jelenségét sokan még mindig elsősorban Budapesthez vagy a legnagyobb városokhoz kötik. Ez tévedés. Az idei saját mérések szerint Monoron is mintegy 3 Celsius-fokos hősziget alakult ki, ami jól mutatja, hogy a probléma ma már a kisebb városainkat, sőt a nagyobb agglomerációs falvakat is érinti – írja a Telexen Vasárus Gábor László, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa.
A GRAFITSZÜRKE ÉS TÉGLAVÖRÖS KÖVEK ÉJJEL SUGÁROZZÁK A HŐT
Az éjszakai meleg azért különösen problémás, mert amikor a városban még éjfélkor is 30 fok van, akkor nem tud pihenni az emberi szervezet. A trópusi éjszakák sorozata különösen veszélyes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint egyes kánikulai időszakokban 12–17 százalékos többlethalálozást mértek, de 26 százalékos érték is előfordult már, és ezek a hatások kiterjednek egész Európára. A grafitszürke és téglavörös térkövek, a sötét aszfalt és a kiterjedt burkolt felületek nappal elnyelik, majd éjszaka visszasugározzák a hőt. Ez nem puszta kényelmi kérdés, a tartós hőség bizonyítottan növeli a halálozást, különösen az idősek, valamint a magas vérnyomással és keringési betegségekkel élők körében. A sötét burkolatok kérdésének kezelése már nem esztétikai kérdés, hanem közegészségügyi kihívás.
A HAZAI SZABÁLYOZÁS NEM ALKALMAZKODOTT
Különösen figyelemre méltó, hogy a hazai szabályozás továbbra sem alkalmazkodott ehhez a helyzethez. A Magyar építészetről szóló törvény és a Településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletből gyakorlatilag hiányoznak a klímaváltozással kapcsolatos szempontok. Az albedó, vagyis a felszínek fényvisszaverő képességének szempontja erre jó példa. A törvények jelenleg teljesen elfogadják a grafitszürke térkövet és a feketére festett fém burkolóelemeket. Márpedig a jövőben a települések „fehérítése”, azaz a világos burkolatok alkalmazása, az árnyékolás és a zöldfelület-növelés legalább olyan fontos alkalmazkodási eszköz lehet, mint a vízgazdálkodási beruházások.
SZEGED BELVÁROSA GYÖNYÖRŰ, DE NYÁRON VESZÉLYES
Jó példa erre Szeged belvárosa. A Kárász utca, a Klauzál tér vagy a Dugonics tér összefüggő környezete kétségtelenül igényes és díjnyertes városépítészeti megoldásokat vonultat fel. Nyári hőhullámok idején azonban a téglavörös és grafitszürke burkolatokkal fedett terek sokszor inkább kazánként működnek, mintsem közösségi térként, így ezen reprezentatív terek turisztikai funkcióikat sem képesek betölteni. A teljes cikket ITT tudjátok elolvasni!
A szakértő kiemeli:
Sürgősen lépnünk kell, hogy már ne fokozódjon tovább a városi hősziget, mert már most tudjuk, hogy jövőre is életekbe fog kerülni.
