Te tudod, mi köze a focinak az 1956-os forradalomhoz? Az ÁGOTA Közösség fiataljai különleges választ adnak
Mi történik, ha egy ünnepi műsor nem csupán arról szól, hogy a fiatalok megtanulják a szövegüket, majd kiállnak a közönség elé? Az ÁGOTA Közösség színjátszó körében ennél jóval messzebbre mennek: minden próba egy kicsit az önismeretről, az egymásba vetett bizalomról és a közös alkotásról is szól. Az október 23-i előadás pedig ismét tartogat egy komoly csavart, ezúttal a sport és a foci segítségével hozzák közelebb 1956 történetét a fiatalokhoz. Mutatjuk, hogyan lett egy ünnepi műsorból három év alatt igazi alkotóközösség.
Nemrég egy egészen más ÁGOTA-történetet hoztunk el nektek: Dzsenifer kilencévesen még támogatásért érkezett a közösséghez, ma pedig már ő biztatja és segíti fiatalabb sorstársait. Az ő története is megmutatta, milyen sokat jelenthet egy olyan közeg, ahol egy gyermek nemcsak segítséget kap, hanem idővel felfedezheti azt is, mire képes. Ha lemaradtál róla, itt tudod elolvasni korábbi cikkünket:
Most pedig irány a színpad, ahol hasonlóan fontos folyamat zajlik. Az ÁGOTA színjátszó kör három évvel ezelőtt indult Boldog Zoltán, a közösség tehetséggondozásért és kommunikációért felelős divízióvezetőjének kezdeményezésére. Az alapötlet egy ünnepi műsorból született, de már akkor fontos volt, hogy ne egy megszokott megemlékezés kerüljön színpadra. Olyan történetet szerettek volna létrehozni, amely az ünnep súlyát is megőrzi, közben pedig valóban megszólítja a fiatalokat. Azóta minden alkalomra új darab készül, a szereplők pedig nem pusztán előadják azt: alakítják, formálják és a saját gondolataikat is hozzáteszik.
Korábban például az 1848-as eseményeket a nők szerepén keresztül mutatták meg, az idei október 23-i előadás azonban újabb szokatlan irányból közelít a történelemhez. Ezúttal a sport és a labdarúgás kerül a középpontba. A társulatban közben mindenki megtalálhatja azt a feladatot, amelyben igazán meg tudja mutatni magát: vannak énekesek, szerzők és segédrendezők is. A foglalkozásokhoz drámapedagógiai játékok és különböző gyakorlatok kapcsolódnak, így a próbák jóval többet jelentenek a következő előadásra való készülésnél. A fiatalok megtanulnak együtt dolgozni, alkalmazkodni, újratervezni és bízni egymásban, közben pedig egyre többet fedezhetnek fel saját magukból is.
A lelkesedésükről sokat elmond, hogy péntek vagy akár vasárnap délután is örömmel érkeznek a próbákra, ráadásul nemcsak Szegedről. Bács-Kiskun megyéből is rendszeresen utaznak fiatalok a foglalkozásokra, a színjátszó kör híre pedig az ÁGOTA Közösségben szájról szájra terjed. Ha felszabadul egy hely, hamar akad valaki, aki szeretné kipróbálni magát. Október 23. és a labdarúgás összekapcsolása pedig történelmileg sem véletlen: az 1956-os forradalom a legendás magyar Aranycsapat történetében is fordulópontot jelentett. A forradalom után több meghatározó játékos külföldön folytatta pályafutását, köztük Puskás Ferenc, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán, így az 1950-es évek korszakos magyar válogatottjának története is lezárult. Egy focilabda tehát néha sokkal többről mesélhet, mint kilencven perc játékról.
