Háromhetes összművészeti eseménysorozatot szerveznek Szegeden, az ’56-os forradalom bölcsőjében
Rendhagyó, korabeli hangfelvételeket, történelmi dokumentumokat, ritkán látott filmeket és kiállításokat felvonultató eseménysorozatot szervez az 1956-os forradalom 70. évfordulóján az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. A „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy ÍGY…” című összművészeti eseménysorozat a MEFESZ-nagygyűlés napján, október 20-án indul és november 4-ig, a forradalom leverésének dátumáig tart. A legtöbb eseménynek a történelmi emlékhellyé avatott Auditorium Maximum ad otthont.
A szervezőktől megtudtuk, hogy a program a forradalom szegedi előzményeitől a megtorlás történetein át a Kádár-korszak szellemi és művészeti ellenállásáig vezeti a közönséget. A rendezvénysorozat célja, hogy az 1956-os szabadságharc örökségét ne csupán történelmi eseményként, hanem a jelen kor számára is érvényes kérdéseket felvető történésként mutassa be.
TÖRTÉNELMI HELYSZÍN, TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉG
A rendezvénysorozat több programelemét az ’56-os forradalom egy kiemelkedő helyszínén, az SZTE BTK Auditorium Maximum termében szervezik meg. Itt tartották meg a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) alakuló gyűlését, 1956. október 16-án, majd október 20-án azt a nagygyűlést, amelyen a hallgatók megfogalmazták követeléseiket, és elindították a független diákszervezet országos szerveződését. A szegedi egyetemisták az egyetemi autonómia követelésén túl olyan politikai célokat is megfogalmaztak, mint a szovjet csapatok kivonása és a demokratikus választások bevezetése. A MEFESZ felhívásai nyomán a mozgalom rövid idő alatt az ország többi felsőoktatási intézményére is átterjedt.
ARCHÍV DOKUMENTUMOKTÓL A KÍSÉRLETI SZÍNHÁZIG
A program október 20-án a MEFESZ 70 – Kiállítás és Totális Térinstallációval indul. A látogatók korabeli hang- és képfelvételek, újságcikkek, jelentések, kihallgatási jegyzőkönyvek és bírósági dokumentumok által ismerhetik meg a forradalom országos és szegedi eseményeit. A kiállítás az 1956-os történések művészeti feldolgozásait is bemutatja, köztük Erdély Miklós Őrizetlen pénz az utcán című konceptuális akciójának dokumentációját és a Metanoia Artopédia különleges tárgyinstallációit.
A Sorstársak című dokumentumszínházi projekt műhelyprezentációja után, október 22-én, Cs. Nagy Sándor Láthatatlanok című dokumentumfilmjét vetítik, amely az 1956-os mecseki fegyveres gerillacsoport történetét idézi fel személyes visszaemlékezéseken keresztül.
BESZÉLGETÉS ÉS FILMVETÍTÉSEK IS LESZNEK
Egy héttel később, október 29-én Halász Péter Herminamező – Szellemjárás című filmjével kezdődik a program, majd az avantgárd színházakról és az ellenállás művészeti formáiról szóló beszélgetéssel folytatódik, amelyen Kari Györgyi színész is részt vesz. Másnap Benda Balázs szegedi underground író és képzőművész hagyatékából, valamint a Metanoia színház több évtizednyi „lomtárából” nyílik kiállítás. Az ezt követő Ellenállás-történetek címen futó beszélgetés a Kádár-kor megfigyelési gyakorlatain, a punk szubkultúrán és a szamizdat történetén keresztül mutatja be a hatalommal szembeni fellépés kevésbé ismert formáit; az esten Lionel Rogosin Out című, 1957-es dokumentumfilmjét is megtekintheti a közönség.
Jeles András Szélvihar című alkotását vetítik november 3-án, amelyen maga a rendező is jelen lesz – vele Forgách András író beszélget majd. A zárónapon, november 4-én Erdély Miklós Tavaszi kivégzés című filmje, majd az alkotó 1956-os konceptuális akciójához és életművéhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés és kiállítás várja az érdeklődőket.
PEROVICS ZOLTÁN LS A KÍSÉRLETI SZÍNHÁZ HAGYOMÁNYA
Az eseménysorozat főszervezője a Metanoia Artopédia – Laboratórium Színház alapítója és meghatározó alakja, Perovics Zoltán, rendező, színész és látványtervező. Az 1990-ben a JATE egyetemi csoportjaként létrejött műhely több mint három évtizede képviseli a kísérletező, összművészeti színházakat. Perovics munkáiban a színház, a képzőművészet, a hang, a mozgókép és az archív dokumentumok egymással összefonódva teremtenek sajátos, gyakran a társadalmi és történelmi tapasztalatokat kritikai nézőpontból vizsgáló műveket.
A „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy ÍGY…” című eseménysorozat egyszerre emlékezik meg az 1956-os forradalomról, mutatja be a diktatúrával szembeni ellenállás különböző formáit, és teszi fel a kérdést: miként őrizhető meg a szabadság a jelenben is?
A rendezvények díjmentesek, de a korlátozott férőhelyek miatt előzetes regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni ide kattintva lehet.
Pénteken egyébként hivatalosan is történelmi emlékhellyé vált a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Auditórium Maximuma, ahol 1956. október 16-án megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ). Erről itt írtunk:
