Olyan adatokkal tértek haza Ázsiából az SZTE kutatói, melyek fontos alapjai lehetnek a klímaváltozás vizsgálatának
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói és hallgatói a Magyar Földrajzi Társaság szegedi rendezvényén mutatták be a 2026 szeptemberében, Kirgizisztánban megvalósított tudományos expedíció első eredményeit. A kutatás célja az volt, hogy a résztvevők újra felkeressék azokat a közép-ázsiai helyszíneket, amelyeket több mint 120 évvel ezelőtt Prinz Gyula, az egyetem egykori professzora térképezett fel és dokumentált.
Az esemény előtt Prof. Dr. Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese fogadta Erlan Abdildajevet, Kirgizisztán magyarországi nagykövetét. A találkozón az egyetem és a kirgiz partnerek közötti együttműködési lehetőségekről is egyeztettek. A nagykövet a tudományos előadáson is részt vett, amely jól érzékeltette a magyar és kirgiz tudományos kapcsolatok jelentőségét.
MODERN MÓDSZEREKKEL ZAJLOTT A KUTATÁS
A kutatócsoport modern GPS-, drón- és térinformatikai módszerekkel kereste fel Prinz Gyula egykori megfigyelési pontjait, majd összehasonlította a több mint egy évszázaddal ezelőtt készült fényképeket és térképeket a jelenlegi állapotokkal. Az első eredmények egyértelműen jelzik a magashegységi környezet átalakulását: jelentősen csökkent a gleccserek kiterjedése, emelkedett a hóhatár, és számottevő változások figyelhetők meg több folyó- és tóvidék vízrendszerében is.
FONTOS ALAPJA LEHET A KLÍMAVÁLTOZÁS KUTATÁSÁNAK
A vizsgálatok kiemelt területe volt a Szaridzsasz folyó térsége, valamint az Iszik-köl, a Kol-tor, a Tuz-köl és a Kol-suu tavak környezete. A kutatók által összegyűjtött adatok fontos alapot teremthetnek a klímaváltozás hosszú távú hatásainak vizsgálatához Közép-Ázsia magashegységi régióiban.
TOVÁBBI TERÜLETEKEN IS NÖVELI A TUDOMÁNY JELENTŐSÉGÉT
Az expedíció tudományos jelentőségét növeli, hogy eredményei nemcsak a jelen környezeti folyamatainak megértését segítik, hanem új megvilágításba helyezik Prinz Gyula kiemelkedő földrajztudományi életművét is. A kutatócsoport munkája egyúttal hozzájárul a magyar-kirgiz tudományos kapcsolatok erősítéséhez és a térség környezeti kihívásainak jobb megismeréséhez.
További részletek, fotók az SZTE hírportálján láthatók!
