Minden évben fellángol a vita az év ezen szakaszában a Halloween-ről és a Mindenszentekről. Sokan már évek óta szeretik és várják október 31-ét, hogy végre tököt faraghassanak és beöltözhessenek, míg mások szerint ez egy “átvett” ünnep, ami illetlen és félelemetes. Szinte két táborra szakad az ország: a Halloween-imádókra, és utálókra.
Ez utóbbi tábor szerint hazánkban Mindenszentek és Halottak napja van és nem Halloween. No de van-e különbség a három ünnep között, és ha igen, mi is az pontosan?
OKTÓBER 31-E ESTE: HALLOWEEN
Halloween, azaz “All Hallow’s Eve” azt jelenti: Mindenszentek éjjele. Egy ősi, kelta ünnepből ered, a Samhain-ból, így valóban pogány gyökerekkel rendelkezik. Egyes elméletek szerint ezt “keresztényesítették” később Mindenszentek napjává, ám más elméletek pedig arról számolnak be, hogy már eleve önálló, keresztény ünnep volt, a Mindenszentek virrasztásaként. Az ír és skót bevándorlók által terjedt el először, majd később egyre több ország vette át, majd valóban amerikai hatásra érkeztek vele különféle szokások, mint pl. a csokigyűjtés, töklámpások faragása, beöltözés. Van azonban egy érdekes, múltba nyúló kapcsolata a magyar hagyományokkal is: méghozzá Salamon tökének legendája. E szerint miután Salamon király elvesztette a trónért folyó harcokat I. (Szent) László ellen, László 1081-ben bezáratta őt a visegrádi vár tornyába, és a monda szerint az őrök töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot, vagy maga Salamon faragott és égetett mécseseket a tökökben, amelyek fényét a dunai hajósok is látták. Innen ered a mondás: “Fénylik, mint Salamon töke”.
NOVEMBER 1-JE: MINDENSZENTEK
Keresztény ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap. Már a kereszténység nagyon korai szakaszában is szokás volt a mártírokról, különösen erényes életet élt hívekről, bibliai személyekről megemlékezni a haláluk napján. Ugyanakkor egy idő után már túlságosan sok emberről kellett volna megemlékezni, emiatt kezdtek el különböző közösségek más-más időpontokban ünnepet tartani minden vértanú és üdvözült lélek tiszteletére, akik közé tartoztak mindazon elhunyt emberek is, akiknek egyenként nem tudtak ünnepet szentelni. A dátuma többször változott,később Írországban is bevezették a novemberi dátumot, az október 31-éről november 1-re virradó éjszaka az All Hallow’s Eve lett, vagyis „Mindenszentek előestéje”. November első napja volt a keresztény ünnep napja, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, „Szentek napja”).
NOVEMBER 2-A: HALOTTAK NAPJA
Keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés általános, felekezetektől független napjává. Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére – írja a wikipédia.
