Ezért nem fog megismétlődni az 1879-es Nagy Szegedi Árvíz – exkluzív Szeged365 interjú
1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2-kor elöntötte Szegedet a Tisza, emberi drámák sokaságát és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozva a város lakóinak: 60 ezer ember vált otthon nélkülivé, több, mint 150 szegedi a hullámsír áldozatává vált. Az 1879-es Nagy Szegedi Árvíz 142. évfordulóján feltettük az örök kérdést az ATIVIZIG szakembereinek: van rá bármi esély, hogy valaha is megismétlődjön a katasztrófa? A válasz egy megnyugató, egyben kategorikus nem volt, Borza Tibor műszaki igazgatóhelyettes azt is elmagyarázta, miért.
142 ÉVE TÖRTÉNT MEG A KATASZTRÓFA
142 éve, 1879. március 12. éjszakáján új időszámítás kezdődött Szegeden: az azelőtt történteket később úgy emlegették, hogy a Víz előtt volt, a később bekövetkezett eseményekre pedig a Víz után kifejezéssel utaltak. Ha szeretnél képbe kerülni a történelmi eseményekkel, katt az alábbi Szeged365 multidézésünkre, melyben a Szeged Tourinform és az ATIVIZIG fotói repítenek vissza az 1879-es Nagy Szegedi Árvíz napjaiba:
ATIVIZIG: TÖBBÉ NEM TÖRTÉNHET MEG HASONLÓ VÍZÜGYI KATASZTRÓFA
Fülöp Timi kolléganőnk Borza Tibort, az Alsó-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesét csípte el egy telefonos interjúra, melyből kiderült: az 1879-es árvíz tapasztalatai – karöltve az 1932-es, 1970-es és 2006-os esetekkel – mértékadóak voltak annak tekintetében, hogy a védelmi rendszert milyen stratégiával kell fejleszteni. Persze az 1879-es eset mind volumenében, mind vízhozamában, mind vízállásban nagy különbséget mutat a modern árvizekkel szemben, viszont a legnagyobb különbség maga a Szegedet körbeölelő védelmi rendszer.
Ha kíváncsi vagy, mindez hogyan működik, kattints az alábbi interjúnkra, Borza Tibor műszaki igazgatóhelyettes tömören, érthetően magyarázza el, miért vagyunk mi, szegediek biztonságban:
3 hozzászólás