Közel másfél milliót bukott egy nő a hitelmoratóriummal. Rákérdeztünk, mire kell figyelni, hogy ne járjunk így

Talán nincs is olyan ember az országban és Szegeden sem, akinek ne lenne valamilyen fajta hitele egy-egy bankban. A koronavírus-járványra való tekintettel a kormány még tavaly márciusban, a veszélyhelyzet hadrendbe állításakor döntött a hitelmoratórium mellett, vagyis, senki sem köteles fizetni a törlesztőrészletet a veszélyhelyzet ideje alatt.

Ez talán azoknak volt a legnagyobb segítség, akik a járvány következtében elveszítették munkájukat, hiszen a napi kiadások mellett legalább a banki törlesztőrészleteket nem kellett fizetni. Viszont, egy év távlatában sajnos hitelesek sokasága szembesül azzal, milyen pénzügyi következményei vannak, hogy a járvány alatt nem kell fizetni a hiteltartozásokat. Ezzel kapcsolatban a Blikk arról számolt be, száznegyven százalékos kamatot kell fizetnie egy budapesti lakáshiteles nőnek, miután tavaly, a járvány kitörésekor elfogadta és élt a hitelfizetési moratóriummal.

DORKA BUKTA AZ 1,33 MILLIÓT

Szekeres Dorkának (30) összesen 1,33 millió forintja bánja, hogy nem egész egy évig felfüggesztette a lakáshitel törlesztését a járvány miatt. Ennyi költséget számított fel a bank arra az 1 millió forintra, amit a moratórium ideje alatt nem fizetett a havi törlesztéssel.

“Egy 50 négyzetméteres, nyolcadik kerület panellakásra vettem fel a 18 milliós hitelt két éve. A havi törlesztőm 95 ezer forint, a járvány azonban az én életemet is felforgatta, ezért kértem a moratóriumot. Meg sem fordult a fejemben, hogy ilyen sokba kerül majd – mesélte Dorka az elképesztő történetét. Nem volt titok, hogy a moratórium idejére is kamatot számolnak bankok, legtöbben azonban vélhetően nem néztek utána, mit is jelent ez a gyakorlatban. Dorka, azt hitte, csak elírás, amikor meglátta az éves elszámolást: az elmúlt 10 hónapban 1,33 milló forinttal emelkedett a hátralévő tartozása. Pontosabban, mivel a törvény értelmében a havi törlesztés összege a moratórium miatt nem változhat, a törlesztési idő növekedett meg további 14 hónappal (azaz összesen 24 hónappal), ami az ő esetében 1,33 millió forintos plusz költséget jelent.

SOKUNKNAK MOST ESETT LE A TANTUSZ – A 10 HÓNAP NEM IS 10 HÓNAP

A történetet olvasva rákérdeztünk Szegeden, az MPK Zrt.-nél, hogy akkor pontosan mi is a helyzet? Jó ötlet volt a moratórium, avagy sem? Rózsa Miklós az MPK Zrt. régió igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy elsősorban külön kell választani az úgynevezett Moratórium 1-et, (amely 2020. március 8-tól volt 2020. december 31-ig érvényben) a Moratórium 2-től, ami tulajdonképpen a tavalyi év moratóriumának meghosszabbítását jelenti, egészen pontosan az idei év június 30-ig.

“Nagyon sok embernek most esik le a tantusz, hogy a nevezzük 10 hónapos első moratórium valójában nem 10 hónapot fog jelenteni, hanem idestova 13-14-et, sőt! Vannak – egy nagyon-nagyon kicsit esetben – olyanok is, akiknél ez lehet másfél, vagy két év is, és ez a probléma. A bankokat nem lehet okolni, mert ők csak végrehajtották ezt, hiszen ezt rendelték el. Viszont a dolog túloldalán pedig azoknak azért megoldás volt ez, akik elvesztették a munkájukat például. A Magyar Nemzeti Bank is hibázott abban, hogy úgy kommunikálta ki ezt az emberek felé, hogy ez egy megváltás, és sajnos azok is éltek a moratóriummal, akik tudták volna ezt fizetni. Valójában őket érinti most ez a legrosszabbul” – emelte ki a pénzügyi szakértő, majd hozzátette, hogy azért nem 10 hónap lesz a végén a történet, mivel az el nem engedett kamatot úgymond porlasztani kell és az MNB értelmében nem lehet megnövelni a törlesztőrészletet, viszont ezt úgy oldják meg, hogy a meg nem fizetett kamatot elporlasztják a törlesztőrészletre és ezáltal a moratórium egy 20 éves hitel esetében 13-14 hónapos meghosszabbodásnak felel meg.

AKIK TUDJÁK, AZOK INKÁBB FIZESSÉK, VISZONT NEM ÓRIÁSI A BAJ

Akkor mit javasolsz? – tettük fel a kérdést Rózsa Miklósnak, aki elmondta, hogy akik tudják, fizessék inkább a banki törlesztőrészletet, viszont azoknak is van jó hír, akik már éltek a moratóriummal.

“Lehetőség van arra, hogy most visszamenőlegesen befizessük az összeget. Azoknál, akik nem fizették be a törlesztőrészletet, de ott van a számlájukon az összeg, azok inkább tegyék be, ha lehetőség van rá, mert ugye két eshetőség van, amit mérlegelni kell. Ha nagyon-nagyon közgazdaságilag nézzük, akkor úgymond nem csináltak rosszat, mert ha azt nézzük akkor a mostani pénz az mindig többet ér, mint a jövőbeli, mert a pénz az mindig veszít a vásárló értékéből és ez a törlesztőrészlet 10, vagy 20 év múlva lesz esedékes, tehát 20 év múlva az a pénz nem lesz olyan mértékű, mint most. Közgazdaságilag ez nem nagy probléma, tehát nem volt ez egy fejlövés, de hogyha a józan paraszti ésszel nézzük, akkor mindenki arra számít, hogy van egy 20 éves hitelünk és akkor na jó, abból lesz egy 21 és fél, vagyis még másfél évet kell fizetni, tehát nominálisan több pénzt fogunk visszafizetni, csak már az akkori fizetésünkhöz képest ez nem lesz olyan sok” – mesélte Miklós és hozzátette, hogy ha így nézzük akkor azt javasolja, hogy aki tudja fizesse, mert legalább akkor időben fog lezáródni ez a hitel.

Forrás: blikk. hu