Az Állami Számvevőszék szerint túl sok a diplomás nő – csökkenhet a termékenység és gazdasági károkat is okoz

A férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából – ez derült ki az ÁSZ idén júliusban publikált „Pink education” jelenség Magyarországon című elemzéséből. A Népszava szerint ez az elemzés azt is pedzegeti, hogy demográfiai problémákat okozhat a nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága azzal, hogy megnehezíti a párkapcsolatok kiépítését, ami végső soron a gyermekszületések csökkenéséhez is vezethet.

A 700 szülő és pedagógus részvételével, az országgyűlési választás ideje körül lebonyolított reprezentatív kérdőíves kutatás során többek között arra kerestek választ, hogy a hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiúknak és a lányoknak, illetve milyen szerepet játszik a folyamatban a pedagógus szakma elnőiesedése.

SOKKAL TÖBB A NŐ

A „Pink education” jelenség Magyarországon?! címet viselő elemzés szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a nemek közötti különbség szignifikánsan nem változott. A 11 év adatait összesítve összesen 600 086 nő (55,3 százalék) és 485 153 férfi (44,7 százalék) kezdhette meg a tanulmányait a felsőoktatásban. Az Oktatási Hivatal adatai alapján 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az adatokból látható, hogy a nők családalapítást követően sokkal nagyobb arányban térnek vissza az oktatási rendszerbe, mint a férfiak.

A KÖZOKTATÁSBAN JELLEMZŐ A NŐI PEDAGÓGUSOK TÚLREPREZENTÁLTSÁGA

Az ÁSZ elemzése a jelenség okainak és társadalmi, gazdasági következményeinek feltárására irányult. Az indoklás szerint a téma súlyát alátámasztja, hogy a fenti jelenség nemcsak az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító, a szelektivitást csökkentő szerepét is negatív irányban befolyásolhatja. Mindezek feltárásával az ÁSZ elemzése felhívhatja a döntéshozók figyelmét a társadalmi problémára, hozzájárulva ezáltal a társadalmi mobilitás előmozdításához és a szelektivitás csökkentéséhez.

Számos oktatási szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a közoktatásban jellemző a női pedagógusok túlreprezentáltsága, ami hatással lehet a pink education jelenség kialakulására.

2021-ben a hazai közoktatásban 96 ezer pedagógus dolgozott, akiknek 82 százaléka nő. A szakma elnőiesedése az óvónők, a tanítónők és a fejlesztő pedagógusok körében a legerőteljesebb. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2021-ben a középiskolai tanárok 69,4, az általános iskolai tanárok  85,8 százaléka volt, a felsőoktatásban viszont több a férfi oktató. 

A MEGKÉRDEZETTEK SZERINT A LÁNYOS TULAJDONSÁGOK FONTOSABBAK AZ ISKOLÁKBAN

A megkérdezettek többsége szerint a lányos tulajdonságok – érzelmi, szociális érettség, szorgalom, szófogadás, monotóniatűrés, jó szóbeli és írásbeli kifejezőkészség – fontosabbak az iskolákban, mint a fiús, reál tantárgyakhoz szükséges matematikai, technikai és műszaki érzék, a logika, a térlátás vagy éppen a kockázatvállalás. A férfias tulajdonságok büntetése az iskolákban mentális problémákat okoz a fiúknak, akik így nem tudják sajátos képességeiket kibontakoztatni és hatással van a szorgalmukra is. A kutatásban résztvevők szerint a lányok szorgalmasabbak, de az elemzők rámutatnak „aki már megfigyelt kisfiút dekázás közben, az láthatja, hogy a férfiak rendkívül nagy koncentrációval tudnak feladatokat elvégezni”.

A FIÚK KÉSŐBB ÉRNEK

Az ÁSZ szerint ezt erősíti a kötelező érettségi tárgyak felosztása is, hiszen három humán vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) mellé csak egy reál (matematika) társul. Ez a társadalmi mobilitás, a nemi egyenlőség szempontjából felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén. Indokoltnak tartanák a humán és reál érettségi tantárgyak kiegyenlítését. A fiúk emellett később érnek, amit a beiskolázási életkor meghatározásánál érdemes lenne figyelembe venni. A nők jelentős felsőoktatási túlreprezentáltsága ezenfelül demográfiai problémákat is okozhat, megnehezíti a pártalálást, illetve a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken – olvasható az elemzésben.

A számvevőszék kutatói szerint olyan oktatási stratégiára van szükség, amely a sikeres önálló felnőttkori életvezetésre készít fel. Így indokoltnak tartják a jelenség következményeinek mélyebb kutatását és az eredmények függvényében intézkedések meghatározását.

GAZDASÁGI KÁROKAT IS OKOZHAT

Mint írják, a nők érdekeltek abban, hogy a férfiak jól teljesítsenek és sikeresek legyenek. Amennyiben a fiús tulajdonságok kibontakoztatása hátrányt szenved, az gazdasági károkat okoz. A férfiakra jellemző kreativitás, a versengés és teljesítményorientáltság nem csupán a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez szükséges, ezek a tulajdonságok a mindennapi élet szempontjából is fontosak, hiszen „a felnövő fiatal otthonában azzal szembesül, hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy lapra szerelve érkezett a bútor és nincs aki megoldja”.