Hajléktalan-lakot találtak Szeged szívében, a szakértők szerint a rezsiválság miatt egyre többen kerülhetnek utcára

Megnövekedett rezsiköltségek, bezáró intézmények – a napjainkat súlytó energiaválság nem válogat, mindenki életére kihatással van, ami a szociális szférában is megmutatkozik. Egyre többen kerülhetnek utcára, még azok is, akik eddig munkás-, vagy hajléktalanszállókon éltek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a napokban egy hajléktalan-lakot találtak Szeged szívében, a Palánk városrészen.

Ruhákkal megpakolt bevásárlókocsi, a bokor alatt, a fa tövében kialakított rögtönzött alvóhely és tömött zsákok – ez a látvány fogadja a szegedieket a Palánk városrészen. A hajléktalan-lakra Chovanecz Kata, önkormányzati képviselő bukkant a Belváros szívében, amit a közösségi oldalán osztott meg pár fotó kíséretében:

A szakértők szerint az ehhez hasonló jelenség megszaporodhat a közeljövőben, hiszen a rezsiköltségek emelkedése nagy hatással van a szociális szférára is, ezért lehetnek olyan szállók, amelyeket bezárhatnak, így azok, akik itt éltek, végleg utcára kerülhetnek.

A BEZÁRÁS VESZÉLYE EGYRE TÖBB SZÁLLÁSHELYET FENYEGET

A Népszava beszámolója szerint a szociális szférában dolgozók egyelőre még nem látják, hogy hány olyan intézmény válhat működésképtelenné, melyekben a lakhatási problémákkal küzdők szállnak meg. Győri Péter szociológus, a Menhely és a Hálózat Alapítvány a Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért kuratóriumi elnöke a Népszavának nyilatkozva beszélt arról, hogy egyelőre nem tudják felmérni, hogy milyen sokan szorulnak ki saját otthonukból, ahogyan az is kérdéses, hogy a szállókon meddig maradhatnak a jelentősen megemelkedett rezsiköltségek miatt. A szakember úgy látja, hogy a bezárás veszélye egyre több ilyen szálláshelyet érint.

ÖTSZÖRÖS ÁRAMSZÁMLA

Augusztus elseje óta a szociális ellátóknál is egymást érik a krízismegbeszélések. A térítési díjak nem emelhetőek, néhány szolgáltatás egyébként is ingyenes, mint például az éjjeli menedékhelyek, az új energiaszerződések viszont sok ellátó, intézmény számára megfizethetetlenek. Győri Péter tud olyan hajléktalanellátóról, ahol az áramszámla ötszörösére nőtt. Ekkora ugrást nem lehet állami normatívából és önkormányzati hozzájárulásból, meg ellátotti befizetésekből kigazdálkodni. Ennyit nem lehet takarékoskodni. De ha a szociális intézmények is bezárnak, akkor az utolsó menedék is elveszik és az utcára kerülnek az emberek.

TELJES A TANÁCSTALANSÁG

“Már érezzük a nyomást az ellátórendszeren” – mondta a lapnak Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatója, aki nagy bajnak tartja a teljes információ hiányát. Mint fogalmazott, teljes a tanácstalanság nem csak a lét peremén élők, hanem az eddig biztos fedelet magukénak tudók között is. Eközben pedig a lakhatásukat elvesztőket befogadni hivatott hajléktalanellátó szervezetek szintén egyre nagyobb aggodalommal figyelik a számláikat. Breitner szerint a probléma már túlnőtt a szociális szakmán, a civil szférán és az önkormányzatokon is.

ÖTÖDÉVEL CSÖKKENT A HAJLÉKTALANOK SZÁMA AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN

A jelenlegi hajléktalan-helyzet nem is olyan rég, az év első felében még nem volt ilyen drasztikus. Ekkor még arról szóltak a hírek, hogy ötödével csökkent a hajléktalanok száma két év alatt Magyarországon – ezt a Népszava írta még áprilisban. A lap a Menhely Alapítvány felmérésére hivatkozva kiemelte, hogy bár a hajléktalanok száma csökkent, sokan inkább csak kikerültek az ellátórendszerből a koronavírus miatt, vagy eltűntek a közterületekről a rendőri intézkedések és a bírságok következtében. Ez azt jelenti, hogy sokan folyamatosan inkább mozgásban voltak, tartva a szigorúbb közterületi szabályozástól. Az alapítvány elnöke azt is elmondta, bár adatuk nincs rá, vélhetőleg nőtt a halálozási arány is a közterületen élők körében. A felmérésből azonban az is kiderült, sok hajléktalan lett nyertese a krónikus munkaerőhiánynak, amely már 2019-ben arra késztette a munkaadókat, hogy szükség esetén szállást is biztosítsanak az új munkavállalóknak. Ezen felül kiderült az is, hogy a fedél nélküli emberek egyre korosabbak, csaknem háromnegyedük elmúlt ötven éves. Többségük krónikus betegséggel, mentális, alkohol- vagy drogproblémával küzd.