Ha egy biznisz beindul: illegális migránsok Ásotthalom környékén széthagyott hátizsákjait hirdetik az egyik Facebook csoportban

“Eladó több darab hálózsák és túratáska, mind tiszta, fertőtlenített, szép állapotú” – jelent meg egy hirdetés a héten a Kiskunmajsa és környéke adok-veszek című csoportban, a poszt tanúsága szerint Ásotthalomról hirdették meg őket. A dologra egy polgárőr hívta fel a figyelmünket, aki – akárcsak a Déli határ nevű, a témával szintén foglalkozó oldal – azt írta, migránsok által, a település melletti erdőben szétdobált holmikról van szó.

A hirdetést – miután kapott egy elég rendes komment-cunamit – törölték a csoportból, így aztán sajnos a feladót sem tudtuk felkeresni az ügyben. A Déli Határ hozzászólásai között egy Juci nevű user miután feltette “a vevők vajon tudják-e, honnan van a cucc?” kérdést, arról írt, hogy az egyik szomszédja az illegális bevándorlók által széthagyott cipőket szokta hasonlóan összegyűjteni, majd vásárban árulni.

“Itt szárítgatja őket a kerítésen. Nincs az a mosószer, ami kivinné ezt a szagot” – írta.

A témát beküldő polgárőr szerint a begyűjtési terület Ásotthalom, egészen pontosan a Csongrád-Csanád megyei település melletti erdős rész lehetett, állítólag nem a cikkünkben szereplő az első eset, hogy valaki az illegális bevándorlók széthagyott holmijait begyűjti, majd elkezdi árulni. Az említett oldal egyébként pont ma délután osztott meg egy elég sokatmondó fotót a helyszínről, “erdei piknik Ásott mellett, nincs is migráns” szövegezéssel:

A TÖRVÉNY AZT MONDJA, HOGY IGAZÁBÓL NEM IS MOND SEMMIT

Míg az illegális migrációval kapcsolatos embercsempészésre elég konkrét törvény van, arra az esetre viszont, ha valaki a bevándorlók széthagyott ruháit árusítja, gyakorlatilag nincs kézzel fogható szabályozás. Az előbbi téma kapcsán pont a migrációs válság erősödésével szigorítottak pár éve, Magyarországon

az embercsempészés bűntett alapesetben egy évtől öt évig, minősített esetben akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról viszont, hogy mi a helyzet a közterületen (például az Ásotthalom melletti erdőben) talált, más tulajdonában álló tárgyak megtalálásával, már egészen más a helyzet, erről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik. Ez úgy fogalmaz, hogy aki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál, és azt birtokba is veszi, megszerzi annak tulajdonjogát. Ezt a tulajdonszerzést azonban két feltételhez köti a jogalkotó:

• addig nem a miénk a talált tárgy, amíg meg nem tettünk mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa,
• illetve a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül (élő állat esetén 3 hónapon belül) a dologért nem jelentkezik.

Ha ezek a feltételek teljesültek, elméletileg a miénk a talált dolog. A törvény azt is leírja, hogy a találástól számított 8 napon belül kötelesek vagyunk leadni a találás helye szerint illetékes jegyzőnél a tételt, persze, amennyiben ismert előttünk az elvesztő személye, közvetlenül neki is odaadhatjuk – írja a témában blogoló Jogadó nevű oldal. A jegyzőnél történő leadáskor nyilatkoznunk kell, hogy igényt tartunk-e a talált dolog tulajdonára. A jegyző, amennyiben tulajdonosának személye nem megállapítható, a tárgya(ka)t a leadást követő 3 hónapon át megőrzi. Ha ez az időintervallum eredménytelenül telik el, kiadja a találó részére, de az eredeti tulajdonos ezt követően még 9 hónapig „bejelentkezhet” nálunk a dologért, csak ezt követően rendelkezhetünk vele szabadon. Ebben a 9 hónapban a dolgot egyébként szabadon, az állag sérelme nélkül használhatjuk, a korlátozás mindössze annyiban áll, hogy nem idegeníthetjük el, nem terhelhetjük meg, illetve másnak nem engedhetjük át a használatát.