Magyar Közlöny: tizenöt nap helyett a tanév végéig bármikor kirúghatják a tiltakozó tanárokat

Csütörtök este megjelent a Magyar Közlöny, benne pedig a kormányrendelet a köznevelési intézmények működését érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról. Ennek lényege, hogy az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva szabályozzák az iskolában dolgozó közalkalmazottak elbocsátását, egyúttal megkönnyíti, hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat – szúrta ki az Index.

Mint kiemelték, a munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni a szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegő pedagógust, hanem az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor gyakorolhatja a rendkívüli felmentés jogát. Vagyis, nem kell azonnal elbocsátani a pedagógust, hanem elég megtenni a tanév végéig.

VISSZAMENŐLEG IS ALKALMAZHATÓ

A rendelet pénteken, azaz ma lépett életbe, ám visszamenőleg is alkalmazható. „Ha a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás okáról a munkáltató e rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett tudomást, de a tudomásszerzéstől számított tizenöt nap még nem telt el és a munkáltató a rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás jogát még nem gyakorolta” – írja a Magyar Közlöny.

JELENSÉGGÉ VÁLT A TÖRVÉNYTELEN MUNKABSZÜNTETÉS

A Belügyminisztérium a rendelet megjelenésével nagyjából egy időben közölte az MTI-vel, hogy a köznevelésben a gyermekek, tanulók tanuláshoz való joga az első. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a köznevelési intézményben megkapja a törvények által előírt oktatást, nevelést. Hozzátették, az állam feladata, hogy a gyermekek tanuláshoz való jogát érvényesítse, és biztosítsa az oktatás-nevelés zavartalanságát. Kiemelték, hogy Magyarországon a jogszerűen tervezett és végrehajtott – előre bejelentett, elégséges szolgáltatást biztosító – sztrájk és a munkaidőn kívül szervezett demonstráció a véleménynyilvánítás elfogadott, következmények nélküli formái. A Belügyminisztérium szerint egyes köznevelési intézményekben már jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti. “Az a közalkalmazott (pedagógus), aki a véleménynyilvánítás törvénytelen formáját választja, a rendkívüli felmentésének alapját teremti meg” – közölték, hozzátéve, hogy a munkáltató jogszabály alapján is rendkívüli felmondásra jogosult, ha a pedagógus kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, és a rendeletmódosítás nagyobb mozgásteret teremt a munkáltatónak a köznevelési intézmények zavartalan működése, a gyermekek oktatásának biztosítása érdekében.

A MUNKÁLTATÓ DÖNT

A Belügyminisztérium közölte, hogy a módosítás több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra, és arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen, vagyis a munkáltató dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele. A módosítás egyben a munkavállalónak is lehetőséget ad arra, hogy a tanév végéig tanítsa a rá bízott gyerekeket.

EGYHETES SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK A TANÁROK

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyhetes sztrájkot hirdetett január 23-ától, és azért nem egy napban gondolkodnak, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon. Hozzáteszik, a kis sztrájk is több, mint ha nincs sztrájk. A szakszervezet oldalán azt írják, „ha az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, legyenek olyan időszakok az adott sztrájknapon, amikor nincs tanítás még 50 százalékban sem. Ez úgy oldható meg, hogy ha például egy osztály hétfői órái közül az első hármat érinti a sztrájk, akkor ezek az órák ténylegesen elmaradnak, és csak felügyelet van elrendelve.”