Egy év alatt 43,3 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára – nyilvánosságra hozta a KSH, hogy februárban mekkora volt az infláció hazánkban

Februárban 25,4 százalék volt az infláció Magyarországon – derül ki a KSH legfrissebb tájékoztatójából. A februári adatot azért várták sokan izgalommal, mert korábban több helyről azt kommunikálták: a januári 25,7 százalékos infláció lehet a rekord, és innen csökkenés következik. Az előző hónapokhoz hasonlóan most is az élelmiszerek és a háztartási energia drágult a leginkább.

Másfél éve velünk van, és mindenki a végét várja az inflációnak. Több helyről jövő ígéretek szerint ha vége nem is lesz, de legalább normális mederbe tér vissza a következő hónapokban – írja az adatokat szemlézve a Telex. A portál szerint erre már az év eleje óta vannak jelek: a statisztika szerint a háztartási energia ára a novemberi csúcs óta csökkent, és az élelmiszerek inflációja is mérséklődött decemberről januárra. Van, ahol a hétköznapi életben is lehet érezni hasonlókat, februárban például az Aldi és a Lidl is jelentősen csökkentette a vaj, majd a többi tejtermék árát is.

EGY ÉV ALATT 43 SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT AZ ÉLELMISZEREK ÁRA

A KSH friss adatai is mérséklődést mutatnak: az előző év februárihoz képest 25,4 százalék volt az infláció, ami három tizeddel kevesebb, mint az előző havi adat. A részletezésből az látszik, hogy 2022. februárhoz képest 2023 februárjában az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább:

• a tojás (79,2 százalékkal),
• a tejtermékek (76,2 százalékkal)
• a vaj és vajkrém (75,1 százalékkal),
• a sajt (72,1 százalékkal),
• a kenyér (71,1 százalékkal),
• az édesipari lisztesáru (68,6 százalékkal),
• a száraztészta (57,3 százalékkal),
• a tej (53,7 százalékkal)
• és a péksütemények (51,9 százalékkal) drágultak meg,
• a liszt (9,8 százalékkal)
• és az étolaj (3,4 százalékkal) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 49 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 12,6, ezen belül az új személygépkocsikért 23,9, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,2, a konyha- és egyéb bútorokért 19,6, a szobabútorokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni.

AZ ÁLLATELEDELEKÉRT 50 SZÁZALÉKKAL KELL TÖBBET FIZETNÜNK

Az adatok azt mutatják, hogy a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8, ezen belül a szeszes italok 25,6 százalékkal drágultak. Mindezek mellett:

• az állateledelek ára 55,5,
• a mosó- és tisztítószereké 33,4,
• a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 28,5,
• a testápolási cikkeké 28,2 százalékkal lett magasabb,
• míg az üzemanyagok 30,3 százalékkal drágultak,
• a szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett,
• ezen belül a taxi 33,2,
• az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7,
• a sport- és múzeumi belépők 27,1,
• a járműjavítás és -karbantartás 24,7,
• a belföldi üdülés 23,8,
• a lakásjavítás és -karbantartás 22,0 százalékkal került többe.

Egy hónap alatt is volt változás, így 2023 januárjához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,4, a kávé 6,1, a gyümölcs- és zöldséglé 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,9, a munkahelyi étkezés 2,2, az éttermi étkezés 1,9, a kenyér 1,3, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal került többe.

VAN, AMI OLCSÓBB LETT

A portál azt is kiemelte, hogy azért van, ami olcsóbb lett, például:

• a margarin (2,2 százalékkal),
• a sertéshús (0,6 százalékkal),
• a baromfihús (0,5 százalékkal) kerül kevesebbe,
• míg a háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött,
• ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni,
• ugyanakkor a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött az előző havihoz képest.

Az infláció leküzdése az utóbbi fél évben a magyar politika meghatározó kérdésévé vált. A kormány szerint a drágulásról elsősorban a háború, másodsorban az arra reakcióként adott brüsszeli szankciók tehetnek. Orbán Viktor az évértékelőjében tigrishez hasonlította az inflációt, majd kijelölte a célt, hogy év végére egy számjegyűre gyalulják azt.