Ökokatasztrófa, bűzfelhő, de van remény: még a nyáron elindul a pilot beavatkozás a Gyálai Holt-Tiszán!

Évtizedek óta szenvednek a Gyálaréten és Klebelsberg-telepen élő szegediek a Holt-Tisza szagától és látványától, hogy a kutyagyilkos szívférgességről ne is beszéljünk. A hosszú évekig a mezőgazdaság, az ipar és sajnos maga Szeged városa által is szennyezett szakasz rehabilitációja még az idén nyáron elrajtolhat, mi pedig utána jártunk, mi okozza a legfőbb problémákat és mi a hosszú távú megoldás.

A jó hír, hogy van…

• 4.5 milliárd forint a projektre
• egy 2023-as végdátum
• és egy kiadott engedély, ami alapján már idén nyáron elkezdődhet a pilot beavatkozás

Alaposan utána jártunk a témának, a következő cikkünk főszereplői:

• Dr. Kozák Péter, ügyvezető, ATIVIZIG
• B. Nagy László, országgyűlési képviselő (Fidesz)
• Mihálik Edvin zöld város programért felelős tanácsnok (Momentum)
• Csete Csaba, aktvitista, Klebelsberg telepi lakos, a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör delegáltja

Kezdjük az elején. Az utóbbi napokban legalább 100-120 üzenetet kaptunk a környéken lakó szegediektől, amelyek tartalma alapján ismét “bedurrant” a Holt-Tisza bűze. Szabó Dávid kollégánk első körben készített egy nem túl guszta Szeged365 fotóriportot, ha szeretnéd átérezni, micsoda ökokatasztrófa zajlik 30-40 éve “Hattyas” mellett (szürreális), fusd át a képeinket:

Első körben egy tősgyökeres “hattyasit”, a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör delegáltját, a végzettségét tekintve biológus, az ügyért foggal-körömmel küzdő Csete Csabát kerestük meg. Csaba részese a 2000 óta szervezett lakossági fórumoknak, a legutóbbi, közel 2000 fős lakossági aláírásgyűjtésnek és úgy általában mindennek, ami az utóbbi években a Holt-Tiszával történt. Ha van egy kis időd, hallgasd meg a vele készített telefonos interjúnkat, rengeteg olyan meglepő dolgot tartalmaz, amelyet szövegesen nem írtunk le (különben simán Háború és Béke hosszúságú lenne a cikkünk).

HOSSZÚ ÉVEKEN ÁT MENT A SZENNYEZÉS, AZ ELKÖVETŐK LISTÁJA SZÉLES A SERTÉSTELEPTŐL A MÁV-ON ÁT SZEGED VÁROSÁIG…

“30 éve szenved Klebelsberg – telep és Gyálarét lakossága a bűztől” – kezdte beszélgetésünket Csete Csaba, a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör tagja, aki elmondta, a 60-as évekig nem volt probléma, paradicsomi állapotok uralkodtak, strandoló szegediekkel és élettel teli mederrel. Az első gondok a 60-as évek végén jöttek, amikor is szippantós autók jelentek meg a parton és elkezdték beleengedni az ipari vállalatok szennyét a Holt-Tiszába. Eltelt pár év és már kiépített vezetékeken át ment a szennyezés.

Csaba az alábbi szennyezőket jelölte meg, az adatokat a rehabilitációt megelőző, hivatalos tényfeltáró dokumentumok is tartalmazzák:

• MÁV: ők a 80-as évek első felében, 83-84 környékén szüntették be a szennyezést
• sertéstelep, vágóhíd: szintén a fenti időszakban hagyták abba
• Szeged városa, a város csurgalékvizének (szennyvíz) egy részét hosszú éveken át engedték ide, ami a leginkább meglepő, hogy Csaba szerint ezt csak 2008-ban fejezték be
• Floratom: ők a mai napig szennyezik a Holt-Tiszát (a listában szereplők közül egyedül ők azok, akik még mindig), szinte hihetetlen, de mindezt legálisan, hivatalos engedéllyel tehetik
• az egykori galvánüzem: ők is a csurgalékvizet vezetették bele anno, de az is előfordult, hogy megálltak a meder mellett és teherautóról borították bele az akkumulátorokat a vízbe (!!!)

A biológusként végzett, az elmúlt években a Holt-Tiszáért küzdő Klebelsberg-telepi férfi szerint 2000 óta sok-sok lakossági fórum történt az ügyben (az első ilyen esemény címe “Tiszta vizet a Holt-Tiszába” volt), elhatározás mindig volt, pénz annál kevésbé.

86.400 KÖBMÉTER, 137.000 TONNA SZENNYEZETT ISZAP

A tényfeltáró bizottság szerint a szennyezett iszap 86.400 köbméter és 137.000 tonna, ekkora mennyiséget elszállítani Csaba szerint majdnem lehetetlen. A veszélyes nehézfémeket veszélyes hulladék tárolókba viszik majd, az iszap nagy része azonban szerves anyag, ezeket enzimes-baktériumos kezeléssel fogják közömbösíteni a mederben. Évek óta kering a Gyálaréten és Klebelsberg-telepen élők között, hogy a kiemelt hulladékot Gyálarét mellett fogják “ledepózni”, Csaba szerint ez csak pletyka, sok valóságalapja nincs. Csaba nem tart az egészségügyi kockázattól (ő maga is Hattyason lakik), ahogy mondta, ha tényleg életveszélyes lenne a szennyeződés, a 10 centis víz nem állította volna meg eddig sem.

ETTŐL VÖRÖS A VÍZ

Csaba szerint a vöröses színt nem a fenol okozza (ez a víz felületéről elpárolog), hanem a szennyezés miatti alga-elszaporodás. A csapadékvíz hatására az esővel bejut egy kis oldott oxigén, ha esik, akkor jobb a helyzet, ha viszont jön a meleg, elpárolog a vízréteg egy része, rögtön jön a bűz, amit a baktériumok és az algák okoznak. A tanulmányok kimutatták, hogy ez a víz még öntözésre, állatok itatására sem alkalmas, az emberi érintkezés vele jelen pillanatban teljességgel kizárt.

A meder egyik szakasza már most is védetté van nyilvánítva, a mocsári teknősök természetes élőhelye. Tanösvényt szeretnének, amely a mentett vízi madaraknak lehetne az élőhelye. A Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör eme törekvését olyan nagy cégek, mint a Pick vagy a MÁV is támogatja, ha minden jól megy, 2023-ra lehet a tervekből valóság, Csaba szerint addigra kell befejeződnie a rehabilitációnak.

ÍGY LÁTJÁK A HELYZETET A POLITIKUSOK

“A Klebelsberg-telepi aláírásgyűjtést követően 2,9 milliárd forint vízgazdálkodási célú forrásból indult volna a beruházás 2018-ban. A projekt az elsődleges vizsgálatok után módosult, és a KEHOP 3.3.0. Gyálai Holt-Tisza kármentesítése programra 4,5 milliárd forint pénzt nyert az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciuma. Ennek a programnak az eredményeként a szennyezés okozta környezeti és humán egészségügyi kockázat nagymértékben csökkenni fog” – nyilatkozta a Szeged365.hu-nak B. Nagy László országgyűlési képviselő (Fidesz).

A legutóbbi lakossági fórumon elhangzott, hogy a szakértők megvizsgálták a szennyezés mértékét, eloszlását, és a hatóságok felé benyújtották a szükséges dokumentumokat. Közben ezek alapján elkészültek a „pilot” munka tervei, az ATIVIZIG hamarosan megkezdi ezek megvalósítását – magyarázta az országgyűlési képviselő. A munkálatokat elsősorban a mederben végzik, amennyiben egyes fázisokat nem lehet a mederben végezni, akkor az előírások, törvények szerint járnak el a környezet védelme érdekében. “Azt kérem az érintett terület lakosságától ezúton is, ismét, hogy legyenek türelemmel, az ő érdekeik is érvényesülni fognak, a beruházás mind szakmailag, mind törvényileg megfelelően halad”

“A gyálai Holt-Tisza ügye több évtizedes probléma, aminek megoldása Szeged térségének egyik legfontosabb természetvédelmi feladata” – nyilatkozta portálunknak Mihálik Edvin zöld város programért felelős tanácsnok (Momentum), majd hozzátette, fontos leszögezni, hogy a gyálai Holt-Tisza állami tulajdonban van, és a tulajdonjogokat is az állam gyakorolja az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon (ATIVIZG) keresztül. “Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiemelt érdeke, hogy ez a probléma minél hamarabb megoldódjon, a szegediek egészségének és biztonságának védelmében. Örülünk annak, hogy a magyar állam feladatának érzi, hogy az állami tulajdonban lévő, szennyezett holtág rehabilitációja megvalósuljon, kiemelt állami beruházásként jelenleg 4,5 milliárd forintos uniós pályázati forrás áll rendelkezésre, ami reményeink szerint meg tudja oldani ezt az évtizedes problémát.”

ATIVIZIG: MÉG AZ IDEI NYÁRON MEGKEZDJÜK A PILOT BEAVATKOZÁSOKAT!

Dr. Kozák Péter, az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyvezető igazgatója szerint az ipari, mezőgazdasági és a város csurgalékvizével korábban tönkretett szakasz rehabilitációja még a nyáron megkezdődhet, az engedélyezési folyamatok előrehaladottak. Lezárult a pilot beavatkozás környezetvédelmi engedélyezése, ami azért nagyon fontos, mert a nyáron egy kisebb szakaszon elkezdik megtisztítani a holtágat. Ez egy próba-beavatkozás, melynek során ki tudják próbálni, melyik technológia lesz a leginkább célravezető, illetve azt is, hogyan tudják a medert a lehető legkisebb zajterheléssel megtisztítani. Amelyik technika a leginkább működőképes, azt fogják használni a nagy beavatkozás során.

Dr. Kozák Péter szerint kiemelten fontos, hogy minél kevésbé zavarják az ott élő szegedieket, a pilot beavatkozás helyszínét például lakossági javaslat alapján módosították nemrég. A Szeged365.hu olvasói által jelzett “extra bűz” oka szerinte az elmúlt hetek megnövekedett csapadékmennyisége, amely megemelte a vízszintet. Jelenleg szivattyúzással próbálják csökkenteni a vízállást, az utánpótlást pedig jobb minőségű vízből igyekeznek megoldani.

Szerzők: Pósa Tamara, Rókus Ákos, Kiss Balázs, Kisházi Sándor

Fotók: Szabó Dávid – Szeged365.hu, B. Nagy László, Mihálik Edvin FB