Meghalt az SZTE legendás emeritus professzora, aki a gégerákok gyógyítására számos új módszert dolgozott ki és vezetett be

2023. november 23-án, életének 87. évében elhunyt Dr. Czigner Jenő, a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának emeritus professzora – közölte az egyetem a szomorú hírt a honlapján.

Dr. Czigner Jenő 1937.március 1-én született Bedegen. Általános iskolába szülőfalujában járt, a gimnáziumot Kaposvárott végezte, a Somssich-Táncsics Gimnáziumban érettségizett. Mindezek mellett

• 1955-1961-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója volt,
• 1961-ben kapott általános orvosi diplomát,
• végzés után egy évig a POTE II. sz. Sebészeti Klinikáján gyakornokoskodott,
• majd 1962-ben meghívták a Fül-, Orr-, Gége Klinikára, ahol 16 éven át dolgozott,
• 1965-ben szerzett szakképesítést fül-orr-torok-gégegyógyászatból.
• 1971-től adjunktusként folytatta szakmai és oktató munkáját.

Mint megtudtuk, munkatársai és hallgatói nagyon kedvelték. A gégerákok gyógyítására számos új módszert dolgozott ki és vezetett be a gyakorlatba munkatársaival.

A szervmegtartó sebészet alapját képező laryngomikroszkópiás módszert ő alkalmazta először hazánkban.

Az endolaryngealis elektrokauterizáció bevezetése után saját műtéti módszert dolgozott ki, mely lehetővé tette a speciális elhelyezkedésű gégerák esetén is a szerv megtartását illetve rekonstrukcióját. Új eljárását a vezető amerikai szaklap is közölte (Laryngoscope, 1972). 1975-ben védte meg „A supraglottikus gégerákok partialis gégereszekciós sebészi terápiája” c. kandidátusi értekezését. 1977-ben nevezték ki egyetemi docensnek.

1986-BAN KAPOTT TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁRI KINEVEZÉST SZEGEDEN

1978-tól a Fővárosi Uzsoki úti Kórház Fül-, Orr-, Gégeosztályának vezetője volt, 8 éven keresztül. 1986. január 1-től tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést kapott a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájára, ahol 16 évig volt igazgató. 2002-2007 között a Szegedi Tudományegyetem tanára, 2007-től emeritus professzora. Nagy súlyt fektetett mind a graduális, mind a postgraduális képzésre. Vezetése alatt indult el a külföldi orvostanhallgatók angol nyelvű képzése. A magyar nyelvű oktatáshoz részt vett új tankönyv megírásában. A tantermi előadások többségét személyesen tartotta, de nagy szerepet kaptak az oktatásban, a tanagyag állandó korszerűsítésében munkatársai is.

KIVÁLÓ SZAKEMBEREKET KÉPZETT KI SZEGEDEN

Kiemelt fontosságúnak tartotta a szakorvos képzést és továbbképzést. A posztgraduális képzés keretében csaknem állandóan tartózkodott a klinikán szakorvosjelölt néhány hetes vagy több hónapos szakmai gyakorlaton. Vezetése alatt a klinikáról 12 orvos szerzett alapszakvizsgát és 8 szakorvos ráépített szakképesítést. Az általa vezetett „szakmai-tudományos műhely” eredményességét mutatja, hogy itteni munkatársai, tanítványai közül 3 tanszékvezető egyetemi tanár lett, 11 fő az orvostudomány kandidátusa illetvePh.D. fokozatot nyert. Többen kaptak kórházi osztályvezető főorvosi kinevezést. 17 munkatársa volt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányúton, illetve továbbképzésen, köztük néhányan több évet töltöttek külföldi intézményekben.

A GÉGERÁKKUTATÁS LETT A SZEGEDI KLINIKA FŐ TUDOMÁNYOS TERÜLETE

Szegedre kerülve, vezetése alatt a klinika fő tudományos témaköre természetesen a gégerákkutatás lett. Önálló kutató laboratóriumot hozott létre megfelelő műszerezettséggel, patológus szakorvossal. CO2-sebészi lézerkészülék beszerzése után 1987-ben munkásságának új fejezete kezdődött a hangszalagrák lézer-sebészetével, ami ugyancsak jelentős nemzetközi visszhangra talált. Számos külföldi intézetbe, kongresszusra hívták meg, hogy eljárását ismertesse (Japán, Ausztrália, USA, Németország). Vezető szaklapok kérték fel a technika és az eredmények közlésére.

Műtéteit hazai társintézmények munkatársai is elsajátították és alkalmazzák a mai napig eredményesen. Sok külfödi szakember, professzorok, más vezető beosztású kollégák látogatták meg klinikáját, tekintették meg műtéteit és néhányan heteket töltöttek az intézetben, hogy módszereit elsajátítsák.

A SEBÉSZETI PROGRAM VEZETŐJE VOLT

1995-ben a klinika szakmai-tudományos tevékenységét bővítette. Cochlearis Implantációs Centrumot hozott létre, Budapest után másodikként az országban. 1995-ben védte meg akadémiai doktori értekezését „Szervmegtartó gégeráksebészet a daganatinvázió sajátosságai alapján” címmel, melynek alapján 1996-óta az MTA-doktora volt.

A Szegedi Orvostudományi egyetemen 1998/1999-ben a „Tanári Testület” elnöke volt, továbbá a Klinikai Bizottság és a Habilitációs Bizottság tagja. A tanszékvezetői megbízásának lejártával (2002–2012 között) a SZTE Klinikai Orvostudományi Doktori (PhD) Iskola sebészeti program vezetője.

SZÁMOS KITÜNTETÉST KAPOTT

Számos könyvnél volt társszerző, és több kitüntetést is kapott. 186 magyar, német és angol nyelvű cikke és könyvrészlete jelent meg, 476 előadást jegyzett hazai és külföldi fórumokon. Munkáira 237 hivatkozás található a citációs indexben. Kitüntetései:

• „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” (Okt. Min.,1977),
• „Politzer Ádám-emlékérem (MFOGE, 1981),
• „Kiváló Munkáért” ( Eü. Min.: 1983),
• „Krompecher Emlékérem” (Magyar Onkol. Társ.: 1992),
• „Réthi Aurél-emlékérem” (MFOE. Fej-nyakseb. Szekció: 1998),
• „Cseresnyés Sándor-emlékérem” (MFOE: 2001)
• „Bárczi Gusztáv Emlékérem” (Magyar Gyógypedagógusok Egy.: 2002),

A köztársasági elnök 2003-ban „Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, a SZTE 2007-ben „Klebersberg Kunó-emlékérem”-mel tüntette ki. A MFOGE 2008-ban „Czermák–Balassa–Navratil-emlékérem”-mel és 2016-ban „Krepuska-Alapítványi Életműdíj”-jal tüntette ki.

SZIGORÚ, NÉHA KEMÉNY EMBER VOLT

Czigner Jenő szigorú, néha kemény ember volt, de soha nem öncélúan. Szigorú volt munkatársaihoz, megkövetelte a precíz, odaadó munkát a betegek és nem utolsó sorban munkatársai érdekében. Ha kellett, kemény is tudott lenni, mindenkor a betegek érdekében. Kiváló orvos volt, sebészi manualitása briliáns, diagnosztikus érzéke különleges! A magyar gégesebészet meghatározó egyénisége.