Balhé a Nemzeti Múzeumnál: Szabó Bálint próbálta megzavarni Orbán Viktor beszédét
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Nemzeti Múzeumnál mondta el ünnepi beszédét péntek délelőtt. Az esemény nem volt zavartalan, Szabó Bálint volt szegedi képviselő egy trombitával érkezett a Múzeum körútra, hogy megzavarja Orbán Viktor beszédét. Mint a Telex írta, a miniszterelnök beszéde elején a takarodót fújta trombitáján.
Az Index szerint Szabó Bálint minden lépését biztonsági emberek követték. Többen rákiabáltak a tömegből, hogy nem hallják tőle a miniszterelnököt. A trombitálás az élő tévés közvetítésekbe is behallatszik.
A RENDŐRÖK ELVETTÉK A HANGSZERT
A trombitálásból konfliktus és kiabálás lett: többen összeszólalkoztak a hangoskodó Szabó Bálinttal, akit emiatt a rendőrök igazoltattak a helyszínen. Ezután a trombitaszó is elhallgatott, mert a rendőrök elvették a hangszert.
EZ HANGZOTT EL ORBÁN VIKTOR ÜNNEPI BESZÉDÉBEN
A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy mindenkinek döntenie kell: követ tör vagy katedrálist épít- írta meg az Index. Mint írták, Orbán Viktor azzal kezdte a beszédét, hogy 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak. A kormányfő kifejtette, a magyar forradalom nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle, ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják.
JÖVÜNK VALAHONNAN ÉS TARTUNK VALAHOVÁ
A kormányfő kifejtette: a nyugati világban ma milliók gondolják azt és élnek úgy, mint akik a semmiből jönnek és a semmibe mennek. Ezért nincsenek, és meggyőződésük, hogy nem is kell tekintettel lenniük semmire se, háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok jövünk valahonnan és tartunk valahová, minden amink van, azt az elődeinktől kaptuk, és feladatunk, hogy ezt fenntartsuk, a szabadság nem öröm és szenvedés; bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amihez kedve van. Ez kevés. A szabadság az, ha olyan hazát építhetünk, amit mi szeretnénk, ha nincs a fejünk felett semmilyen házi úr. Rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon az, ami magyar.
Orbán Viktor azzal folytatta, tudják, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magasabb rendű formája, a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.
KÖVET TÖRNI, VAGY KATEDRÁLIS ÉPÍTENI
Orbán Viktor ezután arról beszélt, hogy egy utazó járja Európát, lát valakit az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal, akinek ez a munkája. Lát egy másik embert, az is követ tör, „mit csinálsz? – Katedrálist építek”. “A baloldal követ tör, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk, ez a mi életünk” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: ez 1100 év közös erőfeszítése, „40 nemzedék építő köveiből emelkedik a Magyarország katedrális, Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, de a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány , Klapka és Görgei harcoltak érte. Harcoltak értünk, hogy mi kedves barátaim, ma itt lehessünk”..
MAGYARORSZÁG SZABAD ÉS SZUVERÉN ORSZÁG ÉS AZ IS MARAD
Orbán Viktor kifejtette: Európa ma nem csendes, egyre hangosabb, Európa népei Brüsszeltől féltik a szabadságukat, mint Petőfi idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a magyar szellem számára kárhozatos, idegen a magyar élettől. Bele akarnak préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba adni, és át akarják nevelni a gyerekeket. De nem megyünk bele a háborúba, nem engedünk migránsokat, és nem engedjük átnevelni a gyerekeket. “Olyan egyszerű ez, mint az egyszer egy, világos, mint a nap, Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad” – mondta el.
“EL KELL FOGLALNUNK BRÜSSZELT”
Orbán Viktor hangsúlyozta: „Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes nép a miénk, bennünket meghajlítani, hódoltatni, belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker. Ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is”. Orbán Viktor szerint a kiegyezéssel megmutattuk, ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk ami jár és békés, virágzó korszakot teremtünk, ameddig a szem ellát. „Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt, ezért ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt” – szögezte le a miniszterelnök.
A kormányfő azzal folytatta, 1848-ban megálltak Schwechatnál, „most nem tesszük, Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk már csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az Európai Uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék”.
AZ ÉV VÉGÉRE MI LESZÜNK TÖBBSÉGBEN A NYUGATI VILÁGBAN
A miniszterelnök szerint ideje helyreállítani az európai emberek önbecsülését, nem vagyunk egyedül. A lengyeleket ugyan elsodorta a Soros-féle baloldal szökőárja, de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is. Sorsfordító év lesz az idei. “Az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk többségben a nyugati világban”.
Forrás: index.hu